Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A VISELET Fügedi Márta

lobogós ujjú ingnek is. Ez az ujj szertelenül bő és hosszú lett, a kezdetben egyszerűbb hímzést felváltotta a 30-40 cm széles színes hímzés, szélének század eleji cakkos eldolgozását pedig színes, ún. cipós horgolásos csipke szorította ki. A lobogós ujjú slingolt matyó ing vőlegényruhaként őrződött meg, egyébként a 30-as években felváltotta a mandzsettában végződő, de mellrészén még gazdagabban díszített ún. paszpalléros ing. Zemplénben és Abaújban szintén díszítették hímzéssel az ünnepi férfiingeket, melyek félpamutos vászonból készültek. „Mejjén és kezefejin", azaz a mellrészen a gomboláspánt körül és a kézelőn színes keresztszemes hímzéssel varrták ki. Hasonlókat a szlovákiai Zemplénből is ismerünk. A múlt században, amikor a bőgatyához még rövid derekú inget viseltek a férfiak, derekukon széles tüszőt is hordtak hozzá, pl. Mezőkövesden. A korcba bekötött, hosszabb ing elterjedésével az öv szerepe visszaszomlt, de pl. a Bodrogközben az ünnepi bőgatyához 3 ujjnyi széles, rézgombokkal kivert szíjat tettek, melyet sárgaréz csat zárt és színes bőrsallangok díszítették. A nyakra való korai formáit lágy esésű, selyemszerű anyagból kötötték, sőt egyes ábrázolások szerint tekerték a nyak köré. Reguly Antal a múlt század második felében Gömörből fekete fél selyemből való, fekete vagy arany rojttal díszített nyakravalót említ (Reguly Antal 1857.). A matyóknál a század elején a nyakkendő már készre formált, csokorra kötött, a nyaknál kapoccsal rögzítették. Alja rózsás pántlikával, fekete selyem rojttal díszített. Az inget ritkán viselték magában, főleg az ünnepi inget ujjatlan mellény, lajbi egészítette ki. Az úri viseletből átvett ruhadarab a múlt században inkább a dolmányhoz hasonlóan zárt, állógalléros volt, mint Jankó János 1895-ben készült felvételein a borsodsziráki legényeken is látható, de más ujjasok hatására kihajtott gallérral is készült. A lajbit már a 19. században is „czifrán kigombozva és fekete vékon zsinórral zsinorozva" viselték, ahogyan azt Reguly Antal is megfigyelte a palócoknál. A gömöri kisnemesek és a barkók ólomgombos mellényt viseltek. Zemplénben és Abaújban derekasnak nevezték a zsinóros lajbit, amelyet sátoraljaújhelyi szabók készítettek. A legré-