Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A VISELET Fügedi Márta

621. Színes nyargalásos varrással és fehér lyuggalással díszített papucs, Mezőkövesd, 1890-es évek DIVM 87.2.35. templomba menet néhány szál élő virágot is szívesen vettek a kezükbe a fentiek mellé. A század elejétől elszaporodó ün­neplő ruhás fényképeken, esküvői képeken is állandóan je­len vannak ezek a kiegészítők. A lábbeli köznapi változatainak igénytelenségével szem­ben a fiatalok ünnepi lábbelije télen-nyáron értékes és dí­szes. A papucsot mind a köznapi, mind az ünnepi viseletben használták. A lányok papucsa különösen díszes, színes cér­nával géppel kihímezték az elejét, sőt kis rézkarikákkal ki is riglizte a papucsos. A legértékesebb ünnepi lábbeli azonban a csizma volt. A múlt századi puha szárú, oldalt varrott csiz­mát a fiatalok piros színben viselték. A hátul varrott, ke­mény szárú csizmák az 1890-es években jöttek divatba. A fordított varrott talpú könnyű csizma neve Mezőkövesden még a századelőn is mennybelépő volt. A fiatalok csizmáját feltűnően díszítették, kérgére színes nyargalásos mintát hím­zett a csizmadia és kis karikákkal, riglikkel is kirakta. Mező­kövesden ezt tulipántos sarkú csizmának nevezték. A talp­hajlásba csörgőt illesztettek, amely járás közben csilingelt.

Next

/
Thumbnails
Contents