Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A VISELET Fügedi Márta

A múlt század második felétől a vármegye-monográfiák és a monarchia népeit és tájait írásban és képekben bemutató kötetek tartalmaznak tanulságos adatokat a viseletre vonatkozóan, így Abaújból és Gömörből is. Vahot Imre a Magyarország és Erdély írásban és képekben című sorozatban 1854-ben ilyennek írta le a miskolci polgárok viseletét: „A férfiaknál csizmába húzott kék nadrág, fekete sujtázattal; kék, vállra vetett dolmány nagy ólomgombokkal; kerek, közép karimájú kalap lefüggő szalaggal. A nőknél nagy sarkú csizma, kék ruha; magyaros dolmány. A vagyonosabb résznél taréjos fejkötő. A szegényebb rész ünnepek alkalmával fejét kékes színre keményített fehér nagy kendővel leplezi, mi a főnek dísztelen nagyságot ad. Nyár alkalmával használtatni szokott sajátságos lábbeli a papucs; 3^1 ujjnyi hosszú sarokkal, mely különös kopogást hallat." (Magyarország... II. kötet. 1854. 115.). Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben 1891-ben megjelent kötetében Kandra Kabos már összehasonlít és a következőkkel jellemez egyes tájakat és népüket: „A tisza- és sajóvidékiek nyúlánkabbak, czingárabbak és férfias kifejezésűek. Mindegyiktől elüt a matyó az ő kiülő pofacsontjával, apró szemeivel és tagbaszakadt termetével. Legrikítóbb a mezőkövesdi matyó népviselet. Legegyszerűbb a Sajómente, legízlésesebben a Tiszavidék öltözködik." (II. kötet, Bp. 1891. 263.). A múlt század második felétől az országos kiállítások háziipari bemutatóin is szerepet kap megyénk népviselete. 1885-ben először mutattak be Budapesten élethű parasztszobákat és népviseletet, ahol borsodi és gömöri szoba is szerepelt. A borsodiban a matyó és a sziráki viseletet állították ki, amely „ellentétes ruházatú csoportjával hat a szemlélőre. A felsőborsodi férfi puritán viseletű paraszt, ellenben az alsóborsodi nő keleties tarkaságot árul el, élénk színekkel, gazdag kivarrásokkal és ékítésekkel". A millenniumi kiállítás néprajzi falujában felállított matyó házban is e két csoport, a matyók és a borsodszirákiak viselete képviselte a megyét (Jankó János 1897.). Egy-egy kistáj, népcsoport viseletének feltárása napjainkig is egyenetlen. Mint a múlt századi adatok már jelzik, legnagyobb figyelem a matyók sajátos, látványos viselete felé fordult. Sajátos vonásokat tükröz a Bükkalja népviselete.