Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A PARASZTGAZDASÁGOK ESZKÖZEI Viga Gyula

Az északkeleti országrész népe egyaránt használta a háromágú - ritkábban kétágú - hasított villákat (tót villa) és a toldott ágú típust (német villa). Felbukkantak vidékünkön a jaba-típusú törekes villák is, amelyek a magyarság földművelésének talán balkáni eredetű rétegébe tartoznak (Gunda Béla 1938.). A parasztgazdaságok elterjedt eszközei voltak a sóörlö malmocskák, illetve a kézimalmok. Az előbbiek a hordozható vályús kézimalmok csoportjába tartoznak, s egyaránt készítették őket a Bükk-vidék és a Zempléni-hegység kőfaragói is. A kézimalmok a tőkés illetve keretes típust képviselik, s korai, 18. századi példányaik között domború faragású, barokkos darabokat is találunk. Megjelenik a népi díszítőművészet a borkultúra tárgyi anyagában is. A 18-19. századból datált bálványos sajtók - Tokaj-Hegyalján elterjedtek a kőhúzós változataik is -, valamint a középorsós sajtók robusztus méretükkel, szépen megmunkált faanyagukkal önmagukban is impozáns látványt 563. Emberfejes faragott szénatartó oszlopok, Mezőkövesd HOMN 53.1082.1., 53.1082.3.