Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

SZŐTTESEK, HÍMZÉSEK Fügedi Márta

516-517 elejétől két elkülönülő útra tért. Saját használatra tovább gazdagították az előző évtizedekben kiformált lokális stílust, mellette azonban eladásra tömegesen készült ennek felnagyított, a századelő polgári ízléséhez alkalmazkodó, az eredetitől egyre jobban különböző változata. „Létrejött egy olyan népművészet, amely mintegy az előbbit ábrázolja, utánozza, interpretálja, lehetőleg olcsóbb sokszorosítási technikával, idegenek, városiak számára" (Fél Edit-Hofer Tamás 1975.). A matyó hímzés gyakran képviselte reprezentatív szerepben az egész magyar háziipart, a népi hímzőművészetet is. Megyénk gazdag és sokszínű hagyományos textilkultúrájából azonban csak egy színfolt, sajátos belső fejlődés és külső hatás példaértékű eredménye. Fügedi Márta 516-517. Lobogós ujjú matyó férfiingek hímzett mellrésze. Mezőkövesd, 1920-as évek HOMN 62.4.20., MM 57.1.51. 518. Kis Jankó Bori matyó íróasszony emlékrajza. Mezőkövesd, 1947.