Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

SZŐTTESEK, HÍMZÉSEK Fügedi Márta

475. Szedettes szőttes kötény, Cigánd, 1910-es évek SpRM 64.1.1. A koporsóból a szemfedél alatt kilógott a gazdag szőttes díszű lepedő. A temetési menetben a fiúk mint vőfélyek, a lánybarátok mint nyoszolyólányok voltak felöltözve, bokrétával és szőttesekkel feldíszítve (Kántor Mihály 1961.). A kenderfeldolgozás jelentőségét és a vászonféleségek használatának fontosságát és sokféleségét jól szemlélteti a stafírungok összetétele: 1910-ben a bodrogközi Dámócon egy középparaszti családból származó menyasszony az alábbi textíliákat kapta stafírungba: 12 db vászonabrosz, amelyből 2 dúsabban díszített karácsonyi, 4 az ünnepi, 12 db törülköző, 6 db katrinca-gyúrókötény, 2 komakendő, 6-6 db vastag illetve vékony lepedő, 2 db szalmazsákra való vászon, 12 db törlő, 4 vastagkötény, 2 koloncos ponyva, 6 kenyereskendő, 10 vastagvászon zsák, 6 vékony vászon zsák, 50 vőfélykendő, 8 hosszú ing, 6 csura, 12 ingváll, 2 rend ágynemű, 24 méter rongy pokróc, szétvág atlan türetben (Siska József 1986.). Az 1920-as években egy matyó summáslány hozománya a következő darabokból tevődött össze: „1 db esőruha (volt olyan, ami finom vászon volt, közötte méterrel a takács-szövés. Árulták itt a takácsok utcáról-utcára, tőlük vettük. De volt, aki pamutvászonból csinálta), 1 db sütőruha, közönséges házivászonból, a teknőt leteríteni, 6 db vászon szakajtókendő, 5-6 db vászon törülköző, 2 db batulóruha, 1 db vászonlepedő, 6 db fejeltakaró, 2 db dunna, 2 db párna az