Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)
SZŐTTESEK, HÍMZÉSEK Fügedi Márta
A Hangony-völgyében oszto gat ókendőnek nevezik, Zemplén egyes részein elosztókendő a neve, máshol egyszerűen törülkezőnek mondták. Abaújban nyoszolyókendő, hosszúkendő ugyanennek a megnevezése, legáltalánosabb pedig a vőfélykendő, lakodalmi kendő (Bodrogköz) megnevezés. Ilyen kendőt kapott a násznagy, a vőfélyek, a rokonok, gazdasszonyok, sőt egyes vidékeken minden meghívott vendég, még a pap, a kántor, sőt a tanító is. A kendők elhelyezésének, felkötésének vidékenként eltérő rendje és hagyománya volt, jelezte a személy lakodalomban betöltött szerepét is. Forrón például a férfiak átlósan kötik a vállukra, az asszonyok pedig a derekukra kötötték. A Bán-völgyében a nagyvőfélynek megkülönböztetésül kettőt is keresztbekötöttek a vállán. A gömöri Trizsben a násznagy a mellén keresztbe tűzve hordta a kendőt, a két tanú a keskeny, hosszú kendőt átlósan a vállon átvetve és csípőnél összekötve viselte. A vőfélyeknek a felső karjára tűzték a kendőt, a nyoszolyólányok pedig deréknál a szoknyájukba dugták a kendő sarkát (Dobosy László 1987.). A szőttesmintával vagy különféle hímzéssel díszített kendők ajándékfunkciót is betöltöttek a legkülönfélébb szituációkban. A Bodrogköz falvaiban már egy 1623-ban feljegyzett adat szerint a menyasszony esketéskor „egy kezkenőt adtának az prédikátornak" (Siska József 1986.). Gömörben díszes szőttes kendővel letakarva ajándékozták a lakodalomban a lelkésznek a morványkalácsot. A Szuhavölgyében a bába különösen az első gyermek körüli segítkezésért a terményben való fizetségen túl singolt vagy hímzett kendőt is kapott ajándékba. Altalános szokás, hogy házépítéskor a tetőszerkezet elkészülte után bokrétát tűztek ki, amelyre sokfelé szintén díszes kendőket aggattak, s e kendők az építőmestereket illették meg (pl. a Bodrogközben). Görög katolikus vidékeken a húsvéti szentelésre készített pászkatakaró vagy szentelő kendő, húsvéti ruha kerül évről évre a figyelem középpontjába, ezért díszítése a legcifrábbak közé tartozik, és követi a helyi divatot. Sajóbábonyban az 1940-50-es években például matyóhímzéses, színes műselyemrojtos kendőt használnak e célra. A surcnak is voltak díszes változatai, melyet az asszonyok ünnepi alkalmakkor viseltek. A lakodalmi előkészületek során a csigacsinál óban kötöttek ilyet maguk elé, de
