Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

ÜVEG ÉS KEMÉNYCSERÉP Veres László

381 382 381. Bokály zöld színű üvegből rátétes fonáldísszel. Bükki hutatermék, 18. század vége HOMT 53.84.1. 382. Kancsó színtelen áttetsző üvegből, optikai díszítéssel. Bükki hutatermék, 19. század eleje. Használat helye: Tard HOMT 53.65.1. voltak. Előszeretettel alkalmazták a fény-árnyék hatását fokozó optikai díszeket, amelyek az üvegkészítő formák megfelelő kialakításának köszönhetők. Az edények testéből függőlegesen és vízszintesen, vagy a kettőt együttesen alkalmazva emelkedtek ki a bordázatok, szinte rátétes díszítés illúzióját keltve. A zempléni üzemek legszebb kancsói „rücskös- és habosdíszűek" voltak. A rücskös kancsókon az üvegkészítő forma hatására keletkezett plasztikus bütykök csillogó külsőt kölcsönözve az edények egész felületét kitöltötték. A díszítmény néha az edények testébe bemélyedve is megfigyelhető. A rücskös díszű kancsók többnyire szögletes szájpereműek voltak. A „habos" elnevezést, mint megkülönböztető jelzőt a nép adta. Ez az egyszerű, de mégis látványos dísz azáltal jött létre az üvegek felületén, hogy a kissé felfúvott tárgyra vékony, nyúlós tej üvegfonalat csavartak, majd a koncentrikus körökben, illetve csigavonalakban elhelyezett szálakat felfelé vagy lefelé való vasszöges húzgálással, „fésüléssel" egymásba olvasztották, ami az üveg teljes kifúvása után félköríves mintává alakult az edény testén. Ez a „habos" díszítés jellemezte a legszebb zempléni butéliákat is.