Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

NÉPI KERÁMIA Vida Gabriella

372. Zöldmázas bute lia, Mezőkövesd, 1901. MM 53.1.130. 373. Butella magyar címerrel díszítve. Pásztói munka HOMN 53.31.1. azonosíthatók a helyi termékek, mert nincs önálló stílusuk, a mesterekről pedig túl keveset tudunk ahhoz, hogy műhelyenként ismerhessük fel őket. A szomolyai mesterek ritkán szignáltak. A faluban fellelhető néhány edény hevesi jellegű, de szignálatlan, ezért e rendelkezésünkre álló adat ma még elégtelen annak megállapításához, hogy ki és mikor készítette őket. Talán Demkó Lajos nevű helyi mester lehetett az, aki azt a 4 butellát formázta, amelyek ha nem is magas rajzkészségről vagy formabiztonságról, de mindenképpen egyéniségről tesznek bizonyságot. Mindegyiknek azonos a formája: ovális, lapított tojás. Nyakuk rövid, a legkorábbi 1902-ből emberfejet formáz. Ennek az elülső oldalára ráírta a mestere az edény nevét is: Matyi bácsi. A fehér alapszínen mangán szárakkal festett, egy tőből kiinduló virágtő virít. Szerkezetük egyértelműen a mezőkeresztesi és a mezőkövesdi hasonló típusú edényekhez köti őket, viszont hiányzik róluk a kék szín, valamint a fehér alap melegebb, sárgásabb árnyalatú a hevesieknél. A miskolci fazekascéh iratai szerint 1794-ben felvételt nyert a legénytársaságba Varró János „Ónod várossábul