Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

BÚTOROK Szabadfalvi József

de készültek láb nélkül is. A nagy láda, magasláda vagy komódláda nagyobb méretű (120x67x86 cm), s alján rendszerint kihúzható fiók is található. Akinek már néhány hold földje volt, ilyet vásárolt. A nagyláda felső részében szoknyákat és blúzokat tároltak, a fiókban voltak az abroszok és kendők. A komótot Sátoraljaújhelyen és közvetlen környékén az 1880-as évek óta kezdték csinálni, Pusztafalun csak századunk 10-es éveiben. Ezeket a nagyládától is nagyobb méretű, háromfiókos bútorokat már a módosabb gazdák és a legalább 10 hold földdel rendelkező gazdák vásárolták. A Hegyközben, a Bodrogközben, a Zempléni-hegység falvaiban általánosan elterjedt ülő- és tárolóbútort a tájon karosládának vagy élésládának nevezték. Az öt- vagy hatlábú, 3-4 rekeszes, felnyitható tetejű ládarészből, hát- és oldaltámlából álló bútor előlapját és betétes deszkatámláját