Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

BÚTOROK Szabadfalvi József

lapja alatt elhelyezett nagyméretű fiók, amelyben gyakran a kenyeret tartották. A palócoknál előforduló kamarásasztalt a Malonyai-kötetben így jellemezték: „Azok az asztalok, amik közül kettő a Heves megyei (valójában Borsod m.) Sátáról, egy pedig a Borsod megyei Mályinkáról való, szerkezet dolgában olyan jók, hogy sorba állíthatók a középkori bútormívesség legsikerültebb munkáival, és formában is jellegzetes mind. Azt hisszük, ilyenek lehettek a középkori magyarság asztalai is. Ez a régiszabású bútordarab szétveti négy lábát, hogy megálljon jó biztosan. Erős vízszintes paralleltartók fognak össze felül két-két lábat és tartják az asztal lapját, alul pedig nagy fiók jár, melyen leereszkedő, néha egészen az asztal felemagasságáig, a kenyérnek való asztalfia. A lábakat középen, vagy azon túl kötőlécek tartják össze, amiknek végébe éket vernek, hogy szorosabban álljanak" (Malonyai Dezső 1911.). Gömörben, illetőleg Tokaj-Hegyalja mezővárosaiban fellelhető, a sarkain négy esztergált lábon álló, ún. olaszlábas asztal, amelyeket alul egy X-formára kiképzett keresztléc erősít meg. Ezek egy részének már asztalos erősítésű kerete lehet, de lehet kamarásasztal-szerű fiókja is. Az ácsolt bútor egyik legjelesebb típusa a szép faragott díszítéssel, gyakran szöveggel is gazdagított téka, fali tálas, tányéros, almárium. A legjellegzetesebb darabokat a Bükktől délre fekvő Cserépfalun találjuk. Az elöl-hátul nyitott, falra akasztható bútorok magassága 75-95 cm, hossza 70-85 cm, mélysége rendszerint nem haladja meg a 16-18 cm-t. A téglalap alakú „stelázsi" oldaldeszkája és a polcok elejéhez erősített korlátok csipkézettek vagy más díszekkel ellátottak. Gyakran szövegek találhatók rajtuk pl. K 1900 B /HETI REBEKA SZ 1895 B/ HETI ANDRÁS/ KÉMEFI ERZSÉBET LÖKÖS ERZSÉBETRE ÁLDÁS/ SIMON ANDRÁS KÉSZÍTETTE/ KÉSZÜLT 1901 ÉVBE MÁRCZIUS. Kissé egyszerűbb díszítésű almáriumok fordulnak elő a többi bükkalji községben is. Használtak hasonló falitálasokat abaúji és zempléni falvakban, pl. Pusztafalun is. Az ácsolt bútorművesség csúcsteljesítményei az ácsoltládák, szökrönyök. A keményfából, fejszékkel hasított, majd ácsszekercével továbbalakított deszkákból, négy függőleges sarokpillérbe zsilip-technikával összeállított láda eredetileg a szobában állt, és a nők, a gyermekek ruházatának tartására