Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

BÚTOROK Szabadfalvi József

A Kis Jankó Bori ház is, mint tájunk minden hagyon nyosan épített és berendezett háza, háromosztatú. A kisn retű beltelkeken csupán a lakóház állt három helyiségével szobával, a pitanal és a kamarával. A viszonylag kis pi\ kettéoszlott, a tulajdonképpeni pitana, illetőleg a belső ré: re, amelynek konyha volt a neve. A két részt elválasztó bc ívet ugyancsak tányérokkal díszítették. A kamara nemes tárolóhelyként szolgált, itt kapott helyet a fiatalasszony 1 zománya is, az ágy és a láda vagy később a fiókos komc nevezték ezt itt kaszlinak is. Egyes vidékeken a leginká fűtetlen kamra hálóhelyül is szolgált. A szobák központi, szakrális részéhez tartozott az ut< két ablak közötti rész is, ahová régebben a festett ládák később már fiókos komódot (kasznit) állítottak. Ez utót ismét lehetőséget adott a díszesebb tárgyak elhelyezésé: A falon nagyobb szentkép vagy bekeretezett tükör függe A sublódoi rendszerint díszes terítővel borították le, rajta \ dig szenteltvíztartó, Mária-szobor, kereszt és vásári dísz állhattak. A matyó falvakban szinte egy-egy kis oltár hatáí kelthette az ajtóval szemközti rész. A református falvakban a szentképek helyett fali tálai kat, illetőleg tányérokat helyeztek a falra, a 20. század

1 bekeretezett családi fényképekkel emelték ki. A két abl közé kerültek a jobbára díszesen bekeretezett tükrök A katolikus településeken ezeket a szoba másik falára tette A faliképek a 19. századtól terjedtek el a parasztháza ban. Ezek lehettek fekete-fehér vagy színes nyomatok, ü] tőleg üvegképek, üveglap hátoldalára festett képek, amely szinte kivétel nélkül olyan szenteket ábrázoltak, akiknek tisztelete a helyi lakosság körében fellelhető volt. A kato kus lakosság körében lehettek ezek kegyképek vagy fog dalmi képek is. A 19. század második felétől elterjedtek a politikai ny mátok is. Ezek ritkábban Rákóczit, gyakrabban a szaba ságharcot, Kossuthot, Petőfit, illetőleg az aradi vértanúi ábrázolták. Szabadfalvi Józt