Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

HÁZBELSŐ Szabadfalvi József

288. 1927-ben épült boglyakemence a konyhában. Tard, tájház jól ismert palóc lakószoba elhelyezési rendjével." {Dám László-D. Rácz Magdolna 1986.). Ezekben a lakószobákban is hiányoztak az elsősorban ruházati cikkeket tároló bútorok. A kevéske ünnepi felsőruházatukat a gerendák alá függesztett rudakra tették, az alsóruházatuk a ládában volt; a téli holmikat a kamrába függesztették fel szegekre vagy rudakra. A támla nélküli padokat Dél-Gömörben a századforduló évtizedeiben váltották fel a karoslócák, vagy a ruhanemű és élelmiszer tárolására szolgáló karos ládák. Majd fokozatosan a szoba újabb bútorzattal bővült, így pl. ággyal (nyoszolya), komóddal (kasznyi), majd pedig sifonm\. Ekkor terjedtek el a székek is, amelyeket az asztal mellé és az ágy elé állítottak. Az új bútorok megjelenése a sarkos elrendezésen nem változtatott, de a sarokpad és az asztal kivételével minden bútor helyzete megváltozott. Gunda Béla így írta le Imolán a szobabelsőt: „A szobában belső fűtésű kemence állott, mellette végig a szoba fala mellett fűtött a tüzlóca. A kemencével ellentétes sarokban