Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

TEMPLOMOK FESTETT BÚTORZATA Szabadfalvi József

A templom régi, 17. századi bútorzatát, közöttük a terjedelmes karzatokat is az 1941-ben történt felújítás során lebontották, s a padokat is kicserélték. Ezek egy része pedig festett bútorzat volt. Ezekről Szendrei János, Miskolc monográfusa a következőket írta: „Jelentékeny részük ugyanis, magyar ornamentikájú virágokkal, tulipánokkal, bazsarózsákkal van kifestve, mint az virágos ládáinkon látjuk. E népies díszítésben a tiszta ősi magyar stylus és ízlés nyilatkozik meg s nagy részük évszámos feliratokkal lévén datálva, e nemben szintén becses emlékek." 1728-ban festették a mezőkeresztesi templom karzatának deszkáit, amelyből 4 egész és egy csonka táblát őriz a Sárospataki Református Tudományos Gyűjtemény. A festett templomi bútorzatok egyik jellegzetes darabja a paradicsomi bűnbeesést ábrázolja Ádámmal és Évával. Igen jelentős műemléki értéke van a rudabányai templomnak. Belső tere szabálytalan, igen magas, s viszonylag nem nagy alapterülete szinte négyzetes. A templom falán középkori freskótöredékeket találtak. A templomtól külön áll a 18 méter magas kő és fa harangtorony. A kazettás famennyezetet hatalmas mestergerenda és a terem közepén álló hatalmas tartógerenda támasztja alá. A festett deszkamennyezet 10x12 táblából áll, közöttük kettő feliratos. A rudabányai templom mestergerendáján 1664-es évszám található. Valószínűnek tűnik, hogy ebből a korszakból származik a templom mennyezetének 6 táblája, amelyet aszimmetrikus korsó, vaskos levéldísz jellemez. Ezeknek a díszítménye eltérő a többitől. Elsősorban nagy merev levelekből állnak, s megfogalmazásuk lényegesen archaikusabb. A festés nagyobbik része 1758-ban készült, azt jólsvai asztalosok, Contra András és Contra Mathias készítették. A kazettákon a motívumok száma viszonylag nem nagy, de igen szellemesen variálták azokat. Az 1758-ban készített táblák világosabb színezésűek, a motívumok pedig lazábbak