Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

TEMPLOMOK FESTETT BÚTORZATA Szabadfalvi József

248. A zubogyi templom hosszádeszkás festett mennyezetdeszkái 1726-ból hogy sötétebb és világosabb tónusú hosszú kazetták egymást váltják. A padsor mellvédjének a felső részén a következő felirat olvasható: „Tiszteletes Ladányi István úr predik. Csorba András Bíróságában Anno DOMINI 758." A bejárati ajtó fölötti kissé hiányos felirat pedig megörökítette a fabútorzat készítőinek és festőinek a nevét: Contra András és Contra Mátyás. A padok elején 9, közel négyzet alakú festett tábla áll, mind az ún. reneszánszt idéző olaszkorsós kompozíciója. Festett a szószék is, az oldalán lévő négy tábla a menynyezettel harmonizáló, hosszúkás ornamentikával megoldott. Teljesen más hangvételű a papi szék háttámláján lévő két hosszanti, felül félköríves tábla, noha kompozicionálisan igyekezett harmonizálni a padelők olaszkorsós megoldásával. Ez utóbbit valószínűleg később készítették, csak illeszkedni akartak a padelők díszítéséhez. A gömöri falvak festett templomi bútorzata szerves kapcsolatot mutat a szlovák Gemer jórészt magyar falvainak hasonló objektumaival. 16. századi eredetűek a következő szomszédos települések templomai: Pelsőc (Plesivec) 1629, Rimabánya (Rimovska Bana) alsókarzat 1670, Kiéte (Kijatice) 1634, Újszuha (Suchán) 1695. Különösen értékes a csetneki (Stítnik) evangélikus templom, amelynek papi széke 1693-ban készült, kiemelkedő pad- és karzatelői pedig 1708-ban, 1724-ben és 1728-ban készültek. Ugyancsak nagyon értékes a Gemerska Jablonec katolikus templomának nagyon sok figurális ornamenssel is ellátott, 1703-ban készült bútorzata. A famennyezetek már a 18. század elejétől átalakultak, először téglalap, majd pedig jobbára négyzetes alakúra változtak. Ennek hatására átalakult a ráfestett ornamentika struktúrája, kénytelen volt az új mezők méreteihez és formájához alkalmazkodni. Középkori hagyományok élnek tovább megyénk legkorábbi templomi mennyezetdeszkáin, az Ozd-Szentsimonban találhatón. Abszolút értelemben is a legrégibb. 1650-ben festették, rajta a következő felirat látható: „Hoc opus edificatum est in honorem dei per nos mensatores Stephanum Lévay et Stephanum Comaromy in anno 1650. die 26 octb" (Ezt a munkát isten dicsőségére készítette Lévay István és Komáromy István asztalos). A 14. században épült temp-