Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

NÉPI ÉPÍTÉSZET Balassa M. Iván

csanak jegyzőkönyvében fönnmaradt adatok alapján való- 213. Mályinka, Petőfi Sándor színű, hogy a 18. században itt is belülfűtős, belső füstelve- «• 9. kötornácos, vakolatdíszes zetéses kemencéket használtak. Nem kizárt, hogy ezek lakóház füstfogója, a kabola, kályhaszemekből, kályhacsempéből készült, mint ahogyan ezt a későbbiekben az abaúji falvakban tapasztalhatjuk. Az említett protokollumokból az is kitűnik, hogy Patakon 1770-ben minden háznak kéménye volt, s bizonyára ugyanez jellemezte a Hegyalja többi települését is. A kizárólag szarufás tetőszerkezetben a szarufákat a nagyobb épületszélesség miatt gyakran derékszelemennel támasztották meg, és gyakori az olyan szerkezeti megoldás, mikor a tetőszerkezetet és a födémet függetlenítették egymástól. Ennél a megoldásnál a fal tetején futó gerendákra kerülnek a födémet tartó keresztgerendák, majd ezek végén egy újabb hosszirányú gerenda van, ez alkotja a tetőzet alapját. Tokaj-Hegyalján a német nemzetiségű falvakban, Károlyfalván, Hercegkúton, a Sárospatakba beolvadt Józseffalván és Rátkán (Kavecsánszki Gyula 1986.) még a közelmúltban is nagyszámban álltak a másféltraktusos lakóházak. Ezek a magyar, esetleg szlovák vagy kárpátukrán lakosságú falvakhoz képest valóban eltérő vonásokat mutattak, s látszólag német eredetükkel magyarázható (Balassa Iván 1984.). Hegyalja városai és mezővárosai felől nézve azonban az eltérés nem számottevő, és az igényes épületszerkezetek egyben azt jelzik, hogy ezek a német lakosságú falvak építészetileg ide kapcsolódtak (Balassa M. Iván 1988.). Hegyalja jó arányú épületeinek díszítettsége elsősorban az egyes szerkezeti elemeknek, az ajtóknak, ablakoknak vagy a homlokzatoknak igényes kialakításában nyilvánul meg. Gyakran alkalmaznak kő ajtó- és ablakkereteket. Az erdőbényeiekről tudjuk, hogy messze földre eljuttatták faragott köveiket. Az sem lehet véletlen, hogy Rátka korai épületein a kőfaragványok feltűnő idő- és valószínűsíthető formai egyezést mutatnak a pataki várkastély Bretzenheim építkezéseivel. Balassa M. Iván