Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

NÉPI ÉPÍTÉSZET Balassa M. Iván

NÉPI ÉPÍTÉSZET A táji, a településformákban mutatkozó sokszínűség Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építészetét is jellemzi. A több-kevesebb önállósággal bíró építészeti területek, kistájak általános sajátossága megyénkben, hogy nem korlátozhatók a közigazgatási határok közé. Északon-északnyugaton éppen úgy egy nagyobb építészeti táj része a megye errefelé eső része, mint délen, a síkon. A népi építkezés történeti hagyományaiban, jellegzetes vonásaiban mutatkozó különbségek alapján öt építészeti kistáj különíthető el: 1. Észak-BorsodGömör-Torna, 2. Dél-Borsod, 3. Dél-Zemplén, 4. Abaúj, 5. Tokaj-Hegyalja. Van, ahol jól használható az egykori közigazgatási egység körülhatárolása és természetesen neve, máskor földrajzi fogalmakkal kellett élni, nemegyszer kissé bonyolult összetételben. Nemcsak a külső, hanem a megyén belüli belső, a felsorolt öt vidék közötti határok sem merevek. Jó példa erre a Taktaköz és tőle északra Harangod, mely legalább anynyira kapcsolható Dél-Borsodhoz, mint az innen keletre lévő dél-zempléni Bodrogközhöz. Hasonló a helyzet a Bükkalja településeivel is. s Eszak-Borsod-Gömör-Torna A megye északnyugati részén lévő kistáj nyugati határa a megye, illetve északnyugat-nyugatról az országhatár. Keleten mintegy az egykori tornai járásra terjed ki, délen pedig a Bükk hegységig húzódik. De ahogyan az egykori Gömör megyének és a tornai járásnak is jelentős része a határokon túlra esik, úgy ennek a kistájnak is ott van a folytatása. A vidék viszonylag fejlett építkezésében több, sokszor egyszerre érvényesülő hatás figyelhető meg. Alapvető az Északi-hegyvidék nyugati felének építészete, mely azonban