Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

TELEPÜLÉSFORMÁK Balassa M. Iván

146. Keresztcsürös keskeny A hosszúudvarok jobban megélték napjainkat, mint a szalagtelek, Perkupa, Petőfi szálláskertek, a megye északi felében Tardonán, Mályinkán Sándor u. 40. stb. az épületek még állnak, ugyanúgy mint a Bodrogközben Vargha László felmérése például Ricsén, Lácán. De mindenütt elnéptelenednek az alapján, 1960. ilyen porták, lakatlanok, vagy csak egy-egy család, esetleg öregember árválkodik az egykor népes telken. A folyamat, a közösudvarok egyesudvarokká alakulása, ami Karcsán már a hatvanas évekre lezajlott, máshol is megfigyelhető. Míg a szálláskertesség az egész település jellegét meghatározza, a hosszúudvar már nem kizárólagos egyetlen falun belül sem, mellettük mindig ott voltak az egyesporták is. A megye alapvető településformája az utcás falu, ahol a szalagtelkeken egy lakóépület áll. A patak folyását követő egyetlen utca mellett sorakozó telkekből álló hegyvidéki településektől a többutcás, akár több ezer lakosú falvakig nagyságuk változó, mint ahogyan az épületek számában, minőségében vagy elhelyezkedésében is tapasztalhatunk különbségeket. Altalános, hogy az utca és a lakóház között egy kis, virágokkal beültetett előkert van. Ez a falu belterületének terepviszonyai miatt esetleg komoly méreteket is ölthet. Az erősen lejtős telken a háznak úgy készítenek sík alapot, hogy az utca felől az udvart feltöltik, és az előkert ennek következtében bástyaszerűen mered az út fölé, mint ezt Füzéren, de Abaújvár egyes részein tapasztalhatjuk. Kivétel is akad, Erdőhorvátiban, a Bodrogközben Visson, Cigándon jellegzetesen az utcavonalra épülnek ki a házak. Ugyanez a megye egykori mezővárosaiban is általános, elég csak felidézni Gönc utcaképét. Az előkertek csak a közelmúltban tűntek föl az egykor halmazos belsőségű települé-