Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

„- Csak az iskola lett még szűkebb, s vágyunk még nagyobb világot látni. A »vilag« aztán eljött közénk. 1931 tavaszán beiratkozott az iskolába Kunovits András, nálunk pár évvel idősebb dicsőszentmártoni fiú. Azelőtt Brassóban tanult Mattis-Teutschnál, majd Pesten Szőnyinél és Vaszarynál. Rögtön feltűnt fölényes rajztudásával, műveltségével, remek tájképeivel, figurális kompozícióival. De a legnagyobb hatást politikai nézeteinek nyílt hangoztatásával tette ránk. Nem volt ez időben aktív kommunista, de szenvedélyesen propagálta a marxista eszméket, az elkötelezett művészetet -, amit akkor tendenz-művészetnek hívtunk. Ugyanebben az időben - 1931 őszén - újítottam fel az ismeretségemet Klein József festőművésszel. Kleinnak a Liget egyik bejáratánál, a Nőegylet Munkaházának emeletén volt műterme, mely lakásul is szolgált. A mellette levőt Pittner bérelte ki, s e két műteremben működött a magukat avantgardistáknak nevező csoport, Kleinnal az élen. A csoport tagjai: Kahán Sára, Pittner Olivér, Vida Géza, Langer Géza, Kunovits András, Csizér Lilla és Décsei János. Szó szerint iskolának nem volt nevezhető a mienk. Kleinnak volt egy elgondolása, mely szerint vissza kellene térni a kollektív műhely rendszerre, mint amilyen például a Leonardóé volt. Emellett szólt a Bauhaus példája is. Kiváló mester volt. Szabatos, színes előadása, rendkívüli tudása, elméleti felkészültsége, jóindulata teljesen magával ragadott minket. Megismertetett a művészettörténettel, a baloldali írók műveivel, filozófusokkal. Klein József gazdag képzőművészeti könyvtára, a külföldről behozott albumok, folyóiratok állandó kapcsolatban tartottak a legújabb művészeti kérdésekkel. Ismertük a Bauhaus és Kassák kiadványait, Frans Masereel, Käthe Kollwitz, George Grosz, Chagall, Picasso, Braque, Leger, Kandinszkij, Archipenko albumait, rajongtunk Derkovitsért, Uitz Béláért, Bortnyikért, a néger plasztikáért.