Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

minden más művészettől s egységes volt a szó magasabbrendű értelmében. Nem mintha a bányai festők egy kaptafára húzták volna képeiket. Ez sablon volna, megölője mindennek, amit művészetnek nevezünk. Ellenkezőleg: a bányai festők vezető mesterei megannyi külön fejlődött egyéniség. Rétit nem lehet Ferenczyvel összehasonlítani, Ferenczyt Thormával és így tovább. Annyira ismerik az egyéni fejlődés becsét, hogy szinte egymástól elszigetelve festik munkáikat s nem egyszer megesett, hogy csak a kiállításon láthatták egymás műveit. Mégis atyafiságos kötelék fűzi egybe mindnyájuk művészetét, hogy miképpen azt a képek közvetlenül tolmácsolják... " Lyka Károly: Nagybánya jubileuma. Művészet, 1912. évf. 251-254. Boromisza Tibor (1880-1960) saját tervezésű plakátja „Inter arma..." „Réti István 1913-ban katedrát vállalt a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, de nyaranta hazajött Bányára, s ilyenkor rendesen felváltotta Thormát. Ezen a nyáron is [1916-ban] ő korrigált, a műteremfelelős, a »massier« pedig Bernáth Aurél volt. Miután hétfőn reggel az iskolában Bernáth beállította a cigánymodellt, hozzám jött és megkérdezte, rajzoltam-e már élő aktot. Nemleges válaszomra megmagyarázta, milyen szempontokat tartsak szem előtt munkámban. Ha jól emlékszem, fel is vázolta kicsiben a modellt. Én egész idő alatt szorgalmasan dolgoztam, és izgalommal vártam Réti korrektúráját. Ez meg is történt, a rákövetkező csütörtökön. Miután korrektúrájával eljutott hozzám, megnézte rajzomat, majd rajzlapom jobb felső szélére külön lerajzolta a vállat a kulcscsonttal és a nyakizmokkal, és ezeknek szerkezetét és összefüggését megmagyarázta. Mit nem adnék, ha ezt az else? tanulmányomat megőriztem volna, ha láthatnám!