Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

„A nagy magyar regényíró nevéről »Jokai-dombnak« nevezett lejtős magaslaton lombos, árnyas fák alatt működött az iskola. Két, sőt három modell is állott, cigányok, vagy a tiszta típusú szép koltói magyarok. Hollósy maga állította a modellt a hét első napján és ugyancsak ő hetenként kétszer korrigált. O maga keveset festett. Nyár vége felé, ha már nagyon nógatták, a nehézkes járású, kényelmes ember ott helyezte el festőállványát mindjárt a szállása mellett vagy legfeljebb három lépéssel ment odébb, így azután mire ősz lett, megfestette a környező gyümölcsöskert almafáit a lombok között pirosló almákkal vagy a hegyekből szeszélyesen alácsörgedező Szt. János patakot, néhány szegényes viskóval a meredekjén. Mikor »hangulatban« volt, nagy titokban a »Rákóczi-induló« egész életén át haláláig kísértő témáját gyúrta. A Nagybányán festő Hollósy nem volt a régi, a » Kukoricahántás « festője. Fölfogása, palettája, színei gyökeresen megváltoztak. Parisból hazatért barátai és tanítványai Ferenczy, Réti, Thorma, Csók hatása alatt ő is a »plein-air« elveinek szolgálatába állította ecsetét. Időben Nagybányára településével esik össze körülbelül ez a fordulat. Új egyéniségének alig van kapcsolata a régivel. A formák aprólékos keresése, a minuciózusán finom rajz, a technikai befejezettség helyett széles látásra, a színhatásoknak és értékeknek az impresszionista fölfogás értelmében való visszaadására törekszik. /.../ A részletező formakeresés a plein-air elveinek tökéletesen ellentmondó valami: a kettőt összeházasítani nem lehet. A tanításban zökkenés állott be, mely az iskolának is lassú dekadenciáját vonta maga után. Münchenben: akadémikus stúdiumok a falakon (akadémikusak a szigorú tanulmányozás, a fejlesztésre való törekvés, de nem a művészi érzés hiánya szempontjából), egy-egy lábnak, kéznek, fülnek, szemnek aprólékos, beható tanulmányozása. Nagybányán: világítási effektusok és színkontrasztok keresése. A tanításban is kénytelen volt az új idők új szelleméhez igazodni, de ezt nem tehette többé a rátermettségnek,