Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

IVTorgÓ Bármennyire is a felismerhető városképek „hitelesítik" a Nagybá­nyán festett képeket, a festőtelep működése mégis a táj szemlélet megvál­tozásával vonult be a művészet történetébe. A Kereszthegy és a Virághegy mellett ritkábban „használt" motívum a Morgó hegy, pedig nincs akkora távolságra a várostól, mint az Izvora vagy a Rozsály. A Morgó „fordított teknő alakú hátával" (633 m) a Kőaljával (479 m) zárja közre a Veresviz­völgy felső részét. Múlt századi kiránduló-útvonalként innen, az akkor még létező Sar­lós-Boldogasszony altárnától indultak, s a hegy aljában borvízforrásból csillapíthatták szomjukat a kirándulók. A hegy déli részének közepén talál­ható barlangszerű képződményt a néphagyomány Tolvaj Dénes, a gazda­gokat megsarcoló, híres betyár barlangjának tartja, a hegy ugyanúgy le­gendák helyszíne, mint Magyarországon a Bakony .(Tersánszky Józsi Je­Ferenczy Károly (1862-1917): A hegyibeszed 1896. (MNG) nő „Abátor nyírőlegény" címmel írt könyvet Tolvaj Dénesről.) „Esővagy

Next

/
Thumbnails
Contents