Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

Ősszel, mint kis patakokban gurul a hegyről a tűpárnás-szúrós gesztenye, kibomló barna testével. Évszázados hagyomány, hogy ebből a bányai hegyek ajándékából, s a bőven termő almából is mindenki ehet, s vihet magával, amennyit zsák vagy kosár nélkül megbír. A vegetáriánus Nagy Imre, a festő mondotta tréfásan, ő leginkább azért jött Bányára, mert számára itt a legolcsóbb volt az élet... Az újonnan jött növendéket, ki a várossal ismerkedett, mindig ide vitI ték föl. Áfákkal benőtt Jókai-dombnál tökéletesebb lelátást kínált a Virághegy. Alant bomlott ki a zöld füvű Klastromrét, a Zazaron túl a régi város, templomaival, patinás tornyaival, messze a Koltó felé vezető domboldal, ! alatta a Hatvan nevű cigánynegyeddel. A kolóniaalapítók nemzedéke azonnal ráérzett a Virághegy szépségére. Ferenczy Károly nem is egy, művészettörténeti értékű képét festette e helyről. Itt készült a Tavaszi táj a Virágheggyel (1898), a Dombtetőn (1901 MNG), a Virághegyi domboldal két változata (1908). Úgyszintén egészen korai, 1898-as Grünwald Béla Virághegye. Képcímekben bukkan föl újra meg újra Ziffer Sándor (1912, 1932), Mund Hugó (1916), Thorma János (1924, 1932), Börtsök Samu (1924), Kmetty János (1924), Szolnay Sándor (1923) hagyatékában vagy kiállításain. Előszeretettel festette ezt a fölkínálkozó tájat Jakab Zoltán, Csíkos Antónia és Mikola András is. Palmer Kálmán: Nagybánya és környéke. Nagybánya, 1894. 17. Kereszthegy 501 m magas. Jellegzetes kúp alakja kiemelkedik a Nagybányát északról körül fogó hegy- és dombsorból. Mintha mindenütt követné város lakóit, ki-kibukkan fák közül, utcák végén. Nevét talán a keletnek és nyugatnak lefutó rövid hegylábak, s az északnak elnyúló gerinc által alkotott kereszt alakjától kapta. Lehet azonban az is, hogy a csúcsán valamikor fölálFerenczy Valér (1890-1957): Nagybányai táj 1923. lított hatalmas fakereszt lett a névadója. Sűrű lomberdő fedi, melynek ta177