Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

A Liget Petőfi 1847-es látogatásakor Mária-liget néven, kisebb területen már létezett mint a város lakosságának kedvelt szórakozóhelye. AHámory-család ajándékozta erdős rész a későbbiekben kiegészült, a „hiányzó" részt a Virágh-családtól Stoll Béla vásárolta meg, majd 1891-ben ajánlotta fel a városnak. Ferenczy egykori műteremházának kertje is a Ligethez támaszkodik. Mögötte van a nedvesfúrás bevezetésének, tágabban magának a bányászatnak az emlékköve, az ún. Flottmann-kő (1912). Közelében áll a város szülöttének, Lendvay Mártonnak bronz mellszobra. A szobrot Verő László készítette és a Schlick-gyárban öntötték. Csak 1958-tól találkozhatunk vele a Ligetben, 1900-ban eredetileg a helyi Polgári Kör elé tervezték, de a két háború között a Főtéren is állt egy ideig, ahogy korabeli képeslapok alapján rekonstruálható. A veresvízi utca mentén csendesen meghúzódik a ligeti római katolikus templom, melynek oltárképét Ballá József és Szilvásy Pál festette 1941-ben. A park közepén ma is láthatunk egy vendéglőt, a híres „ligeti" utódját, amelyre a vasajtós jégkamra emlékeztet. A polgárok és az ide látogató vendégek gyakran sétálgattak a környékén, hallgatták az ünnepi katonazenét a pavilonban, de a kanyargós utak, a magasba törő fenyők, sűrűn nőtt gyertyánok, zöldellő bokrok igazi megbe-