Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

Balázs G. Árpád (1887-1981) rajza a Cinteremről, az egykor volt temetőhelyről. kereszt. Kilátójából nem egy bányai festő rálátásos képe, Nagybánya-vedutája készül. A Cinterem délkeleti szögletében a kéttornyú barokk Szentháromságtemplom 1717-1720 között épült föl. Impozáns méreteivel, hagymakupolás tornyaival alakítja a történelmi városképet. Nagy, színes üvegablakait a szentek életéből vett jelenetek díszítik. Több festmény, oltárkép Nagybánya régi festőjétől, Mezey Józseftől (1823-1882) származik, a főoltár feletti falképet, a Hegyi beszédet, már a kolónia tagja, Kiss Károly (1883-1953) festette. A templom mögött a „Residentia" emeletes épülettömbje áll. Ez az egykori jezsuita rendház Nagybánya nevezetes iskolája, sokáig főgimnáziuma lett. Sok jeles tanára között volt Németh József, a drámaíró Németh László apja. Padjaiban tanult a történész Schönherr Gyula, a színész Lendvay Márton, a diák korában lelkesen festőnek készülő Tersánszky Józsi Jenő, festőink közül Réti István, Krizsán János, Maticska Jenő. Festmények sokaságán lényegül át művészi képpé az István-torony, a Szentháromság-templom, a platános sétány. Már korai műveken megjelenik a téma. így Ferenczy Károlynak A nagybányai cinterem (1907) című festményén és Ziffer Sándornak a Lelátás az István-toronyból (1908), illetve a Cinterem Nagybányán című keltezetlen, a kolónia 1912-es jubiláris tárlatán bemutatott képén. Gyakran festett itt az 1940-es évektől a közelbe költözött Nagy Oszkár, korábban Rátz Péter, Ferenczy Valér, Popp Aurél, Deák Nándor, Pittner Olivér. Nevezetesek a cintermi kiállítások. A Gyöngyössy és Siller cukrászdák, miként a főtéri Berger, előzékenyen fogadták be a festőket. Képeket lehetett itt látni eladásra szánt állandó kiállításokon vagy váltakozó kisebb tárlatokon. Kisvárosi méretekben a művészkávéházak sajátos hangulata teremtődött meg. A megszorult festő képpel fizethetett a cintermi cukrászdában, ahogyan Tersánszky írja, művészi lapokat, a Stúdiót, a Simplicissimust járatták. Metz József-Oszóczki Kálmán-Soltz László: Nagybányai kalauz. Nagybánya, 1993. 45. Maticska Jenő (1885-1906): Vendéglő Tersánszky Józsi Jenő: A félbolond. Bp., 1957.