Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

Jándi Dávid (1893-1944): Nagybánya télen 1943^14. (MMM) „A Festőiskola kertjében valóságos történelem játszódott le. Egy nap csak arra ébredünk, hogy tele van a kert katonákkal, ezek magyarok voltak, ott táboroztak, jöttek, mentek, mostak, főztek... Mire beesteledett, üres lett az udvar, még az ottlakók is eltűntek... ki hová, óvóhelyre. Nálunk is volt az udvaron [a kolóniakertben] valami olyan lyuk féle, amire azt mondták, hogy bunker, és abba bele lehetett bújni... Az idő telt, és mi csak vártunk és üldögéltünk, már éjfél is elmúlt, majd egyszer csak egy szörnyű robbanás rázkódtatta meg a mindenséget, na mondtuk, biztosan a hidat robbantották fel. De, mint később kitudódott, nem a híd robbant, hanem a Festőiskola előtt egy szekér, ami lőszert szállított, reggel láttuk meg ennek nyomait a kertben. Másnap már csend volt, és a többi lakó is hazaszállingózott, majd déltájban egy szekér behajtott az udvarba, és orosz katonák szálltak ki belőle, köztük egy tiszt is. De milyen kellemes meglepetésben volt részük, ugyanis Kiss Károly anyanyelvükön, oroszul üdvözölte őket. Kiss Károly perfekt beszélt oroszul, ugyanis az első felesége orosz festőnő volt, és elég hosszú ideig élt Moszkvában. Aztán ő elmondta, hogy ez egy festőtelep, és itt festőművészek laknak, a tiszt