Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

B. Juhász Erzsébet: A magyar irodalom etnokulturális tényei (1994-ben megjelent művek alapján)

nul a fővároshoz csatol és ezzel gyakorlatilag nem létezővé tesz. Ennek következtében egy teljes faluközösség keresgélheti új identitását. Az életmód, ahogyan a családforma, az etnokultúra kerete és tüköré is egyben. Szo­kásokat, hagyományokat közvetítő funkciója erős, illetve mindazzal, amit közvetít, azo­nos is lehet. Az írók ilyen összetett jelenségként és sokféle árnyalatban jellemzik az életmódtípusokat. A földrajzi hovatartozás, a helyszín és az életmód összefügg, s mindaz, amit ez az együttes létrehoz a kívülálló számára is lehet látkép és kultúra egyszerre. Kő­bányai János így ír Jeruzsálemről: „...olyan város, amely egy írónak - függetlenül szár­mazásától, hitétől - ideális terep. A színek, a sorsok és az itt megismert figurák élénkek, az élet ritmikus és pezsgő. S jó megfigyelőpont is az egész világra, amely innen sokféle arcát, dimenzióját mutatja." (Kőbányai János: Jeruzsálemi évtized, 221. p.). Mint azt már a helyszínjellemzésnél említettük, a fővárosi, városi életformának is megvannak a maga elszánt hívei. Most olyan részleteket emelünk ki néhány műből, amelyek városképek, mi­liőrajzok és életmódminták egyszerre, ugyanakkor számos sajátos hagyományt, szokást is jellemeznek. Körösi Zoltán korabeli pesti életképe ilyen sok szempontból plasztikus: „Istenem, hajnalban, amikor a vicék kinyitják a kapukat, és álmos, csipás szemmel söprik a járdát, már visszafelé dörögnek a tejeskocsik a nagyvásárcsarnokba, kerékpáros kifutók hordják szét a festékszagú reggeli lapokat, dobozos taligákon pékinasok tolják a reggeli sütést, fázós lábú kiscselédek nyitják ki a keskeny szobaablakot, még lobognak a kék ha­risnyás gázlámpák, és a Nagykörúton a Duna felől fúj a szél, hűvösen és józanul, s a Su­gár út végénél, a fázó magyar királyok mögött mintha lángolna, vörös színben úszik a ligeti fák csúcsa..." (Körösi Zoltán: Az elutazás, A testtói való szabadulás útja 144 p.). Konrád György életkép-részlete elvont és személyes egyszerre: „Belesek az udvarokba, kerteket látok porolóval, rozzant háromkerekű biciklivel, szárítókötélen lengő hosszú szárú alsónadrágokkal, nagy üvegekben erjedő kovászos uborkával, behorpadt gumilab­dával, támla nélküli paddal. Édessége volt már a hanyatlásnak, az alkalmatlanná válás­nak, a tárgyakba ivódott halálnak. Miért legyenek a dolgok tökéletesek. Ha felfedezőútra indulok ifjúságom övezetébe, akkor el kell mennem néhány cím­re, hogy azt a szoros teret, amelyen ismétlődő mozgásaim lezajlottak, megtekinthessem. Keskeny belvárosi utcákba vezetem az olvasót, innen jártam gimnáziumba, egyetemre, megszakításokkal vagy negyedszázadot töltöttem ebben a házban, a belváros közepén." (Konrád György: Kóora, 79-80. p.). Kornis Mihály életforma jellemzése szintén pontos és intimitással dúsított: „...volt valami íze az életnek, igen, olyan barna íze volt, emlék­szem, ólmos hajnalban keltem, az utca süket és néma, csak a villanyossín ragyog, kinyi­tom az ablakot, és menten jó szagok jönnek, dőlnek a jó szagok a Terézvárosban, a pékszagok, a lombszagok, a lócitromszagok, hogy mondjam már, hogy ne legyen ilyen melegem, kicsit befülledt-meghitt életet éltem akkortájt, a járda sápadtszürke, olvatag, csak diszkréten koszos, s nyikorog a cipőm, ahogy megyek a puha árnyékok közt, kora délelőtt, de nem ilyen szmogos-ködös fénytörésben, levegőremegésben, hanem az utca pasztell s otthonos, még rendes, mint egy felütögetett nagypárna, és komoly az élettem­pó..." (Kornis Mihály: Napkönyv, 51-52. p.). Számos hasonló részlet lenne még kiemelhető, melyek mindegyike igazolná, hogy ezek a közérzetrajzok a környezettel való teljes azonosságot is jelentik, az életmód és a személy teljes összhangját. Benedek István Gábor, Czakó Gábor és Gere István a vidéki, falusi életforma ta­pasztalt ismerői. Egymástól független, találó felismerésük, hogy ez az életmódkeret a családokéhoz hasonló közösségi feltételeket teremt és igényeket kelt. Ennek előnyei és hátrányai is vannak, a segítő összetartás, az együttérzés, az érzelmi természetesség min-

Next

/
Thumbnails
Contents