Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Szabadfalvi József: Az interetnikus kutatások tíz éve (1984-1994)

Dobrossy István két évtizede foglalkozik a görög és zsidó kereskedők miskolci és észak-magyarországi tevékenységével. Az elmúlt évtizedben is több idevonatkozó munkát publikált {Dobrossy I. 1991.). Különösen érdekes számunkra A miskolci görög kereskedők családi és gazdasági kapcsolatai a Kárpát-medencében címet viselő tanulmánya (Dobrossy I. 1988.). A miskolci ortodox templom voíí'vjait Kárpáti László dolgozta fel (1988), rámutatván a görög közösség széles körű kapcsolatrendszerére. Figyelemre méltó mikrokapcsolatokat tárt fel Bencsik János 1985-ben a Tiszaladány és a táj házassági kapcsolatrendszere a feudalizmus utolsó évszázadában című tanulmányában. Értékes új eredmények láttak napvilágot a település, népi építészet és a gazdálkodás terén is: Elsőként Gunda Béla (1989) jeles tanulmányát kell megemlíteni, amely a kulturális áramlatok, illetőleg a társadalom és az etnikum szerepét tárta fel az Északkeleti-Kárpátok területén. Balassa M. Ivánnak (1988) jelent meg tanulmánya a Nép és nemzetiség a népi építészetben címmel. Hasonló témában fejtette ki véleményét Dám László is (1992). A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei népi építészet kutatásának eredményeit Cseri Miklós 1988-ban foglalta össze. Eger és az egri völgy a törökdúlás során a népek országútjává vált, s ennek kapcsán a 16-17. század fordulóján elnéptelenedett. Az újratelepülést, főként a német betelepülők útját, sorsát dolgozta fel Bakó Ferenc (1989— 90). Ugyanezt a folyamatot írta le Sugár István (1988). Cserépfalu idegen eredetű családneveiből etnikai kapcsolatokra mutatott rá Mizser Lajos (1988). Ugyanebben az időben régiónk más tájain is bekövetkeztek etnikai átrendeződések. A hegyközi Filkeháza lakossága pl. délebbi, jobb adattságú területekre vándorolt el, s az elhagyott falvakba 1720 után ukrán és szlovák lakosság vándorolt (Petercsák T. 1983.). A Heves megyei summásság életmódját Schwalm Edit foglalta össze. Domoszlóról és a környékéről már 1716-ban is eljártak nyomtatni. E tájon a summásság meghatározó volt a falvak életében, sokszor több száz ember 4-6 hónapig távol volt falujától (Schwalm E. 1987.). Interetnikus vonatkozású kutatásokat említhetünk az erdőgazdálkodás területéről is. E területen elsősorban Petercsák Tivadar jeleskedett. Többek között feltárta az erdők szerepét a népi állattartásban, szólt ennek migrációs vonatkozásáról is (Petercsák T. 1988.). Rámutatott a szénégetés interetnikus von átk ozásaira is. A legelterjedtebb erdei mesterséggel foglalkozók együtt vándoroltak a v ás gyártás, a fémművesség, a lőporgyártás és üveggyártás terjedésével. Az észak-magyarországi faszenet az Alföld felső területeire is elszállították (Petercsák T. 1989-90.). Igen érdekes jelenségre figyelt fel Kotics József Interetnikus kapcsolatok a fakitermelés szókincsében (1985) című tanulmányában. A fakitermelés német eredetű szakszókincsét elemezte. Az állattenyésztés és pásztorkodás terén fellelhető migrációs jelenségeket és interetnikus kapcsolatokat e sorok írója tárta fel a sertéstenyésztésről megjelent monográfiájában, illetőleg több tanulmányban (Szabadfalvi J. 1991; 1984.). Említhetünk idevonatkozó kutatásokat a népi méhészkedés területéről is (Szabadfalvi J. 1992; Páll I. 1988; Kotics J. 1988.) Az interetnikus kutatások terén ki kell emelni Viga Gyula széles körű tevékenységét. Publikációs tevékenysége két nagyobb témakörbe csoportosítható. Sok tanulmányt szentelt a régióban kialakult vándorkcreskedelcmnek (javak cseréjének). A Bükkalján kialakult gyümölcstermesztés és annak termékeivel való kereskedelmet 1995-ben dolgozta fel. Külön kötetben jelent meg összegzése Tevékenységi formák és a javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában címmel (Viga Gy. 19866). írt a javak cseréjéről az Alföld és Észak-Magyarország között (1991), és a kézműves áru és a népi kereskedelem kapcsolatáról (1993; 1992). A táji munkamegosztással foglalkozó tanulmányai külön vonulatot képeznek kutatásainak. Itt azokat a jelenségeket vizsgálta, amikor nem a megtermelt javakat szállították eladni, hanem a munkaerő vándorolt el más tájakra tevékenységét ki-