Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Lukács László: Észak-déli kapcsolatok (In memoriam Vaclav Frolec (1934-1992)

Tót, Molnár, Szabó, Pap és Nagy mint magyarországi családok szállották meg, különösen Veszprém megye Pápa vidékéről, Szt. Lászlóról és Varsányból, most már általában tiszta magyarok" (Pesíy 1977. 293). Martonvásárra 1763-ban Pozsony, Nyitra és Hont, Tordasra 1713-ban Pozsony, Nyitra és Turóc, Tárnokra 1739-ben Trencsén, Sóskútra Esztergom, Komárom és Nyitra megyéből települt szlovák lakosság (Pesty 1977. 238, 272, 285, 287.; Garády 1859. 538-540.; Wünscher 1943. 47-49). E Fejér és Pest megyei községekben napjainkban is él a húsvéti korbácsolás (sibálás) szokása, amely azonos a Felföld nyugati részén gyakorolt vei'konocná sibacka-val (Lukács 1981.; 1986). Rácz István hangsúlyozta, hogy az áttelepülésnél a rokonsági szívó hatás is érvényesülhetett, a kedvező körülményekre talált családtagok csalogatták magukhoz a távollevőket (1995. 109). A családi kapcsolatok gyakran több megyén is átíveltek. Bizonyítja ezt az a történet, amelyet 1987-ben az Esztergom megyei Kicsinden jegyeztem le a Jarabek (Jarabik, Jerábck) család leszármazóitól. Családjuk kicsindi (Esztergom m.) és lovasberényi (Fejér m.) kapcsolatairól Kotolácsi Lajos (szül. 1902) és felesége, Ölvcdi Róza (szül. 1908) így beszélt: „Jarábek Ferenc ide telepedett Lovasbcrényből Kicsindre. Jómódú ember volt, ládával hozták a pénzt. A testvére az Lovasbcrénybcn maradt. Gyereke nem volt Jarábek Ferencnek, ezért lement a testvéréhez Lovasberénybe, akinek sok gyereke volt. Az utcán játszottak a porban. Megkérdezte a testvérétől, hogy van-e gyereke. Azt mondta a testvére, hogy az utcán játszó gyerekek közül csak három nem az övé, a többi mind Jarábek gyerek. Egy hétig is ott maradt Jarábek Ferenc a testvérénél Lovasberényben. Megfigyelte a testvére gyerekeit, hogy melyik az ügyes, melyik lesz majd jó dolgos. Kiválasztotta Jarábek Imrét. A bátyjának azt mondta, hogy ezt az Imre gyereket elhozom Kicsindre. Elhozta, örökbe fogadta és felnevelte. Jarábek Imrének három gyereke született. Egy meghalt, kettő - a Ferenc meg a Márk - életben maradt. A Ferenctől származott Jarábek Borbála, Károly, Gáspár, Ágota, Mária. Öt gyereke volt Ferencnek. (Mária volt Kotolácsi Lajos adatközlő édesanyja.) Jarábek Ferenc kétszer nősült. Első házasságából született Borbála, a másodikból Károly, Gáspár, Ágota, Mária. A Jarábekck birtokos nemes emberek voltak. Mikor idejöttek Lovasberényből, pénzzel jöttek, itt is szereztek birtokot. Menekült a francia háború elől Jarábek Ferenc. Komáromnál átjött a réven, a ló meg a komp mellett úszott át a Dunán, híd még nem volt. 1809-ben a Napóleon elleni háborúban megugrott. Egy egész ládával hozta a pénzt. Ide jött Kicsindre, ahol akkor még csak öt ház volt: Gábor család, Hegedűs, Bcrnáth család lakott bennük. Megtetszett neki a falu, ezért telepedett le ide. Tetszett neki a bor is, itt jó szőlők vannak. Rögtön szőlőföldet is vett, és szőlőt telepített. Jómódú ember volt, de nem volt gyereke. Ezért ment le Lovasberénybe a rokon gyerekért. Damásdról hozott Farkas Örzsébet nevű leányt feleségül, de annak nem lett gyereke. Fundáció volt, egy nagy darab szőlőt hagyott az egyházra, hogy legyen érte mise. Menekültek a francia háború elől, így kötöttek ki Kicsinden. A Cimer nevű ember is itt telepedett le. Komák is lettek vele. Címernek lett gyereke, és a Jarábekkel lettek komák. Jarábek Márktól származik Jarábek István, Mihály, Imre. Jarábek Mihálynak négy gyereke született: István, Imre, Emerencia, Terézia. (Terézia volt Kotolácsi Lajosné Ölvedi Róza adatközlő édesanyja.) A Jarábek név az cseh név. Lovasberényből jött Jarábek Ferenc a kinccsel, ládában hozta a pénzt." Egy másik leszármazó, Sáska Lajos (szül. 1921) így mondta el a Jarábek család történetét: „A napóleoni háborúk alatt a győri csata után, amikor a Napóleon serege szét-