Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Balassa Iván: A Duna összeköt - a Duna elválaszt

A viszonylag kis számú példa nemigen ad lehetőséget átfogóbb megállapítosokra. Annyit azonban mégis megkockáztathatok, hogy a legkézenfekvőbb tanulságokat levonjam. Kétségtelen, hogy a Duna helyenként néprajzi jelenségek határát jelenti. Ez azonban korántsem olyan nagy mértékű és egyforma, mint korábban gondoltam. Úgy vélem, hogy a folyó észak-déli szakasza sokkal inkább elválasztó, mint az északi, ahol ma az országhatárt jelöli. Az előbbi esetében a magyarságon, az egykori Kunságon belül viszonylag nagyobbak az eltérések, mind gazdasági, mind szellemi vonatkozásban. A Duna jobb partján a nyugati német (osztrák) és a déli szláv hatások erőteljesebben érvényesültek. Észak felé az esetek többségében a sokágú Duna alig von határt az etnikai jelenségeknek. Ha pedig mégis valami elkülönülés mutatkozik, akkor az abból származik, hogy a - mai szóval és meghatározással - nyugat-szlovákiai magyarság erőteljesebb kapcsolatot tartott nemcsak a tőle délre fekvő magyarsággal, hanem a nyugati palócokkal is. Napjainkban a néprajzban, az etnológiában sokféle irányzat igyekszik célkitűzéseit megvalósítani és ez így helyénvaló. Azt azonban aligha lehet tagadni, hogy a történeti szempontú tényfeltáró kutatásra mindegyik irányzatnak alapként, háttérként, valamilyen formában szüksége van, mert különben légüres térben nemigen érhet el időtálló eredményeket. A feltáró munka a Kárpát-medence népei között még nagyon sok feladatot tartogat, melyet jó lenne minél hamarabb elvégezni vagy legalábbis elkezdeni. A számos terület között érdemes lenne a folyók műveltségközvetítő, egyes esetekben az elemek terjedését akadályozó szerepének vizsgálatát az elérhető történeti források és a rokon tudományok eredményeinek felhasználásával elindítani. Erre azt lehet mondani, hogy az ilyen jellegű kutatás a 19-20. század fordulójának elavult vizsgálati módszere. Hadd emlékeztessek arra, hogy a Balaton kutatás csaknem évszázados köteteit ma is gyakran nélkülözhetetlen forrásként használjuk, éppen úgy, mint a fentebb már említett monográfiákat, melyeknek száma sajnos nagyon kevés. A Duna néprajzi kutatásával kapcsolatban egy javaslatot szeretnék tenni: Javaslom, hogy a Duna menti népek néprajzi egyesületei, intézményei indítsanak a folyó egészére kiterjedő néprajzi kutatást. Ennek kezdeményezője a Magyar Néprajzi Társaság, a Szlovák Néprajzi Társaság, a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság lehetne. Ezek a társaságok egy-egy vezetőségi tagúkat bízzák meg a tervek elkészítésével, a kapcsolatok felvételével a Duna egész hosszában és próbáljanak meg szervezeti formát kialakítani. Az ilyen együttműködés jelentőségét, fontosságát nem szükséges külön hangsúlyoznom, hiszen az egymás mellett vagy a Dunával összekötve egymás közelében élő népek kultúrájának megismerésében nagyon nagy szerepet játszhatna.