Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Udvari István: A ruszin-magyar együttélés nyelvi tükröződése Vaszil Petrovaj: Ruszinok című regényében

A RUSZIN-MAGYAR EGYÜTTÉLÉS NYELVI TÜKRÖZŐDÉSE VASZIL PETROVAJ: RUSZINOK CÍMŰ REGÉNYÉBEN

1 UDVARI ISTVÁN Régóta foglalkoztatja a társadalomtudományok kutatóit, közöttük nyelvészeket, néprajzos szakembereket a Kárpát-medencében együtt élő népek kulturális és nyelvi kölcsönhatásának kérdése, ennek keretében a magyar nyelvet ért szláv nyelvi és a szláv nyelveket ért magyar nyelvi hatások problematikája. A magyar szókincs szláv eredetű elemeire vonatkozó kutatásokat Kniezsa István szintetizálta.

2 Az élénk érdeklődéssel összefüggésben a legtöbb szláv nyelv lexikális hungarizmusainak számbavétele megtörtént, s így a sokévszázados magyar-szláv nyelvi érintkezés történetének gazdag irodalma van. Ennek tárgyalása, de még vázlatos bemutatása sem lehet itt feladatom, tekintettel arra is, hogy a kérdést részletesen tárgyalta Rot Sándor és érintette Gregor Ferenc.

3 Feltétlenül megjegyzendő azonban, hogy az említett szerzők munkái megjelenése óta a lengyel nyelv magyar lexikai elemeiről összegző tanulmány készült, melynek szótári, illetve adattári része 1989-ben napvilágot látott hazánkban.

4 Utalnom kell arra is, hogy a szomszédos szlovák nyelv szókincse hungarizmusainak monografikus feldolgozása befejeződött ugyan, de közzétételére anyagi és technikai okok miatt még mind ez ideig nem került sor. Szintéziséből Gregor Ferenc professzor úr két évvel ezelőtt mutatványfüzetet tett közzé.

5 A szlovák-magyar interetnikus kapcsolatok kutatóihoz hasonlóan e sorok szerzője is izgalommal és nagy érdeklődéssel várja a monográfia megjelenését, mert a keletszlovákiai - a szepességi, zempléni, sárosi és ungi ruszinok nyelvjárásainak számos lexikai hungarizmusa szlovák közvetítést sejtet. A szlovák nyelvjárások közvetítő szerepének pontos felmérése azonban csak a szlovák nyelv magyar elemeiről nyújtott teljes kép birtokában lehetséges. A Kárpát-medencei ruszinok

6 (kárpátukránok) nyelvében meghonosodott magyar lexikai elemek vizsgálatában is jelentős eredmények születtek. A Magyar Királyságban egykor élt ruszinok ma hat államban

7 élő utódainak nyelvét és annak magyar eredetű elemeit eltérő intenzitással kutatták.

8 A kárpátaljai ruszinok (kárpátukránok) nyelvének hungarizmusait monografikusán Lizanec Péter dolgozta fel. Az ungvári kutató felvázolja a magyar-kárpátukrán nyelvi kapcsolatok extraligvális hátterét, áttekinti és értékeli a magyar elemek kutatásának történetét, elemzi a lexikai hungarizmusok fonetikai és 1 A dolgozat a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé alapítvány támogatásával készült. 2 Vö. Kniezsa 1955. A magyar nyelv szlavizmusai kutatástörténetéről számos értékes adatot nyújtanak Rot Sándor munkái. Vö. Rot 1968. 187-193; Rot 1973. 27-73. 3 Vö. Rot 1968. 173-186; Rot 1973. 73-103; Gregor 1989. 163. 4 Woïosz 1989. A lengyel szerző dolgozata témánk szempontjából azáltal is jelentős, mert kitűnik belőle, hogy a déllengyel nyelvjárásokba a hungarizmusok részben ruszin és szlovák közvetítéssel jutottak el. A dolgozat megkönnyíti az állásfoglalást abban az összetett kérdésben is, mekkora volt a lengyel nyelv közvetítő szerepe a magyar szavaknak az orosz nyelvbe való bekerülésében. 5 Vö. Gregor 1993. 6 A ruszin etnonímról ld. Udvari 1992. 15. 7 Vö. Udvari 1992. 17-35. 8 A kárpátukrán (ruszin) nyelvjárások lexikai hungarizmusai kutatástörténetét ld. Dezső 1989. 3-4; Lizanec 1970. 44-82; Lizanec 1976. 55-79.