Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Musketik Leszja: Az interetnikus kapcsolatok kutatása az ukrán Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetében

AZ INTERETNIKUS KAPCSOLATOK KUTATÁSA AZ UKRÁN TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI INTÉZETÉBEN MUSKETIK LESZJA 1934-ben Ukrajnában megalapították az Ukrán Tudományos Akadémia Folklór In­tézetét, amelyet a második világháború után Művészettörténeti, Folklór és Néprajzi Inté­zetté alakítottak át. A háború utáni években vezetője a híres ukrán költő és tudós M. Rylszki akadémikus volt. A hatvanas évek közepén az intézetben létrejön a Szláv Folklór Osztály (az Ukrán Folklór Osztálya már régóta működött), később ez a Külföldi Országok Művészete és Folklórja nevet vette fel. Más népek folklórkutatása ekkor kezdődött el az intézetben. Kezdetben ez szláv irányultságú volt, rendszeresen foglalkoztak lengyel folklórral (Juz­venko, V, Vahnina, L.), szerb, horvát {Mikitenko, O.) cseh, szlovák (Gajdaj, M., Pilinszky, /.), bulgár (Sumada, N., Zadorozsnyuk, N., Jerioma, A.), belorusz folklórral (Brycyna, L., Kurocskin, O.), később terjedt ki a kutatás a román (Sabliovszky, V), a magyar (Musketik, L.) és néhány más nép kultúrájára. A konkrét műfajok és tematikus ciklusok kutatása mellett az interetnikus kapcso­latok tanulmányozását is célul tűzték ki. Ezek három irányban folytak. I. Közös és eltérő vonások a népek folklórjában, különös tekintettel a szlávokra. A szláv folklór műfajainak fejlődése és kölcsönhatásuk egymásra. Genetikus, kultúrtörténe­ti és tipológiai kapcsolatok a szláv népek folklórjában, e kapcsolatok okai. Például közös vonások a szláv hősi eposzban - az ukrán dumában, az orosz bylinában, a szerb és horvát junakénekben. így a későbbi eredetű ukrán dumákban az orosz bylina számos eleme őr­ződött meg, mely arról tanúskodik, hogy a bylinák már a Kijevi Ruszban megvoltak, de később eltűntek és csak az Orosz Északon maradtak meg, ezért hívják őket orosz byli­náknak. A rövid szláv táncdalokban sok közös vonás van, így az ukrán kolomyj kában, a len­gyel krakoviakban, a szerb becsárácban. Az összehasonlító vizsgálatok érdekes tárgyát képezik a szláv balladák, például kölcsönzés útján terjedt el a lány-madár híres szüzséje. Ebben a témában íródtak Suma­da, N., Gajdaj, M., Juzvcnko, V., Mikitenko, O. 1 és mások munkái. II. A kutatások második iránya az interetnikus kapcsolatok vizsgálata Ukrajna te­rületén. Ukrajnában több mint száz nemzetiség él. Az 52 milliós lakosságból 2 millió az orosz, rajtuk kívül élnek még zsidók, lengyelek, bulgárok, magyarok, románok, görögök, tatárok, németek, üzbégek, grúzok és még mások. 1 Sumada, N.: Szucsaszna piszenniszty szlovjanszkih narodiv, Kijev, 1982.; Vahnima, L.: Szlavjanszkije rabocsije peszni, Kijev, 1986.; Gajdaj, M.: Moralno-etycsni princypy szlovjanszkoji narodnoji ballady, Kijev, 1981; Juzvenko, V.-Sumada, N.-Gajdaj, M.: Vyzvolnyj ruh szlovjanszkih narodiv u pisennij tvorcsoszti XVI­XVIII w, Kijev, 1978; Mikitenko, O.: Szerbszko-horvatszki placsi, Kijev, 1992; Musketik, L: Szlavisztycsna folklorisztika v Ugorscsyni v kinci XIX-XX szt, Kijev, 1992; Sumada, N.-Vahnina, L-Mikitenko, O.: Modyfi­kacija verbalnogo teksztu v obrjadovomu folklori szlovjan. Misztcctvo, folklór ta etnografija szlovjanszkih na­rodiv. Kijev, 1993. 123-138.

Next

/
Thumbnails
Contents