Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Tamás Edit: A szlovák-magyar-ruszin nyelvhatár a történelmi Zemplén és Ung megyében
püléseket (1715: Kisszeretva, Nagyszeretva, Magasrév, Pályin, Kisrát, Ungszenna, Bés; 1720: Kisszeretva, Rebrény, Magasrév, Pályin, Kisrát, Ungszenna, Bés). Az ungvári járás átmeneti lévén, fele-fele arányban találhatók magyar (Alsónémeti, Bező, Zahar, Ordarma, Ungtarnóc, Botfalva, Sislóc, Ungdaróc, Baranya, Homok, Ketergény, Koncháza, Unghosszúmező, Nagygejőc, Kisgejőc, Rahonca, Radvánc, Császlóc, Kereknye és Ungvár; 1720: Alsónémeti, Bező, Zahar, Őrdarma, Undtarnóc, Sislóc, Ungdaróc, Homok, Kisgejőc és Ungvár) és szláv többségű területek. Az ettől északra fekvő egységes szláv területen csak elvétve található magyar többségű település (1715: Szerednye, Nagyzalacska, Sárosmező, Szenteske, Kereszt; 1720: Bölcsős, Szenteske). A rutén-szlovák népesség elkülönítése a vallás segítségével megvalósítható. Ehhez nyújt segítséget az 1773-ban készült felekezeti kimutatás (Lexicon universorum... 1773, 1920). Ebben a parókiák mellett, minden település esetében feltüntették az uralkodó nyelvet is. Az uralkodó nyelv és a vallás együtt segítségül szolgálhat a települések nemzetiségi hovatartozásának megállapításánál. Ebből a következő kép tárul elénk a két megye vizsgálatában: Zemplénben 108, Ungban 51 település magyar. Zemplénben 150, Ungban 65 szlovák. Rutén Zemplénben 150, Ungban 77. Zemplén déli részén már néhány német település is található (Rátka, Hercegkút, Károlyfalva). A nemzetiségi besorolás kérdőjelei azonban már itt felmerülnek néhány település esetében, ami azután a 19. század második felében teljesedik ki. A nemzetiség - vallás közötti párhuzam alapján (szlovák: római katolikus, evangélikus; rutén: görög katolikus) néhány településen ettől eltérő adatok jellemzőek. Zemplénben a szlovák uralkodó nyelv feltüntetése mellett 14 településen található görög katolikus népesség, 12 településen a vegyes vallás. Ungban 7 esetben van a szlovák nyelv mellett görög katolikus rítusú parókia feltüntetve. Az adatok alapján mindkét megyében jól elkülöníthetők a nyelvterületek. Zemplén megyében a következőképpen (3. ábra): Magyar: szerencsi, tokaji, sárospataki, bodrogközi járás. A sátoraljaújhelyi és a nagymihályi járás keleti részén húzódik a magyar nyelvhatár északi vonala: Biste, Mátyásháza, Alsómihályi, Legénye, Nagytoronya, Gercsely, Bodzásújlak, Garany, Hardicsa, Zemplén, Bodrogszentmária, Zétény, Abara, Nagyráska, Kisráska, Hegyi, Deregnyő. Ehhez a területhez kapcsolódik az Ung megyei magyar nyelvterület a nagykaposi és részben az ungvári járás területét magába foglalva. Északi (Mokcsa, Kérész, Palóc, Bajánháza, Mátyóc, Palló, Bátfa, Botfalva, Ungpinkóc, Őrdarma, Ungvár) határtelepülésci szlovák, keleti határtelepülései (Koncháza, Homok, Kisrát, Kisgejőc, Nagygejőc, Korláthelmec) a ruszin nyelvterülettel érintkezve. A magyar nyelvterülethez északról a szlovák kapcsolódik: a sátoraljaújhelyi (Nagykázmér, Velejte, Lasztóc, Barancs), a gálszécsi (Tőketerebes) és a nagymihályi (Céke, Mészpest, Petrik, Málca, Márk, Szalók, Butka) járás településein át húzható meg a déli vonala. Nyugaton a ruszin nyelvhatár-vonallal érintkezve végighúzódik a gálszécsi és a varannói járáson (Kozma, Cselej, Pelejte, Nagyazar, Zebegnyő, Bacskó, Visnyó, Szécsmező, Szacsúr, Kővágó, Vehéc, Varannó, Sókút, Agyagospatak, Felsőfeketepatak, Nagydobra), északon érinti a sztropkói és a homonnai járást (Kisterebes, Kelese, Nagydomása, Gerlefalva, Lukácsi, Jánosvölgye, Rubó, Izbugyarabóc, Laborcmező, Tótalmád, Görbény), keleten benyúlik a szinnai járás területére (Papháza, Szinnamező, Agyidóc, Szinna). A középső-zemplénihez kapcsolódó ungi szlovák nyelvterület a szobránci járást, az ungvári és a nagykaposi északi részét foglalja magába. Keleti (Vadászfalva, Unglovasd, Kapás, Ördögvágás, Koromlak, Székó, Alsónémeti, Felsőnémeti) a rutén, déli települései (Zahar, Bező, Magasrév, Ungszenna, Nagyszeretva, Kisszeretva) a magyar falvakkal érintkeznek.
