Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Oláh Sándor: Gazdasági kapcsolatok cigányok és magyarok között egy székely faluban

lyásolta. Az interetnikus találkozásokban az előítéletesség és a feszültségek fokozódása tapasztalható. JEGYZETEK 1 A település lakosságának létszáma és etnikai összetétele a népszámlálások alapján: év össz. román magyar német egyéb zsidó cigány m. besz. 1850 1714 291 1269 10 144 0 0 1880 1921 67 1764 8 S 2 0 0 1921 70 1831 8 12 0 0 1890 2041 0 2041 0 0 0 0 1900 2217 1 2214 2 Ű 0 0 2217 1910 2381 0 2379 2 0 0 0 2380 1920 2436 274 2131 0 31 31 0 1930 2149 42 2097 0 10 10 0 1930 2149 444 1646 7 52 14 38 1941 2672 0 2671 0 1 0 1 2672 1941 2672 I 2661 0 10 5 1956 2490 1992 1534 I 1533 0 0 0 0 A falura vonatkozó népszámlálási adatokért Varga E. Árpádnak mondunk köszönetet. 2 A székelyföldi paraszti gazdálkodást vizsgáló szakírók egyetértenek abban, hogy az éghajlat és talajviszonyok nem kedveznek a lakosság túlnyomó többsége által folytatott egyoldalú gabonatermesztésnek. Az elmaradott technológiát és az alacsony termelékenységet jelzi, hogy pl. Udvarhely megye területén, ahova vizsgálatunk terepe is tartozik, a századelőn a lakosság 81%-a foglalkozott mezőgazdasági termeléssel (az országos átlag ekkor 66%) a megye mégis gabonabehozatalra szorult (Barabás 1904. 63.). 3 Ezúton is hálás köszönetet mondunk Sándor Olga községi jegyzőnek, aki minden szükséges alkalommal készséggel bocsátotta rendelkezésünkre az anyakönyveket. 4 „Nagyapámék ők dolgoztak harmadába a földekön s amellett csináltak tekenyőt orsót, szórólapátot, kerentát az esztenára, famunkával es foglalkoztak. Például a harmincas évökbe annyi pénzök vót, hogy majdnem a fél falu tartozott nekik. Kölcsönadták a pénzt kamatra, a kamatot gabonába kérték. S akkor kapáltak harmadába, a nagygazdák földet adtak nekik, s azt mondták, ha ügyesön kapálnak, rendösön dolgoznak akkor jövőbe es odaadják. Ami faedényt csináltak aztes gabonáért adták el. S akkor vettek öt-hat malacot, azt felnevelték, eladták, ha el nem tudták adni jó árba, akkor megölték s a szalonnát nyárba eladták a magyaroknak, jól megvették s abból pénz gyűlt." (Vaszi János, sz. 1914.). 5 A falu a székelyföldi termelőszövetkezetesített vidék peremén helyezkedik el. Az ötvenes években folyamatosan történtek kísérletek a közös gazdálkodás bevezetésére, de a lakosság passzív ellenállását csak 1962ben győzte le a hatalom. 6 A vizsgálat színhelyének társadalmi-gazdasági jelenségeiről közel másfél évtizede végzünk egyszemélyes kutató-értelmező munkát.