Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Sz. Dévai Judit: Az interetnikus viszonyok tükröződése szlovákiai magyar fiatalok tudatában
anyaországiak, s két diákkal az is előfordult, hogy szlováknak, illetve csehnek minősítették. A magasabban képzett (két- és egydiplomás családok) gyermekeinek nagyobb része élne Magyarországon, mint a náluk alacsonyabb végzettségűeké. 4.6. Magánszféra, egyéni célkitűzések Szinte mindannyian továbbtanulnának. Az anyanyelven folyó főiskolai és egyetemi képzés azonban nem biztosítja a kisebbség szellemi reprodukcióját: azok közül, akiknek konkrét elképzelésük van majdani szakterületükről, mindössze két tanulóról feltételezhetjük, hogy talán anyanyelvén szerzi majd tudását. Ismervén a szűk kereteket, félő, hogy az idegen nyelven folyó képzés kedvezőtlenül hat a személyiség önkifejezési lehetőségeire, kreativitására, intelligenciájára, az önművelés esélyeire és igényére. Az előbbieknél biztatóbb, hogy a zömük - az urbanizált környezet és a szlovák többség ellenében - a falusi, nemzetiségi környezetet választaná munkahelyid. A megkérdezettek negyed részéről mondható csak el, hogy hajlandók elszakadni a felnevelő környezetüktől, legkevésbé az érettségi nélküli, vidéken élő, alacsonyan képzett foglalkozási csoportba tartozó szülők gyermekei. # * * Az empirikus kutatással kapcsolatosan - utólag - két észrevételt szükséges tennünk. Az egyik kiemelkedő tapasztalat a kérdőív mint szociológiai felvételi módszer hibájából adódik. A válaszokból - helyenként - nem a szubjektív álláspont, hanem a kisebbségitől elvártnak vélt felelet tükröződik: így az adatok - néhány esetben „névértékben" nem fogadhatók el. Több - ugyanazon személytől származó - következetlen, egymást kizáró válasz is ezt támasztja alá, ezért fenntartással kell kezelnünk a kapott eredményeket. A másik fontos megjegyzés, hogy a válaszokat befolyásolta az ottani magyarság tömbhelyzete: a vizsgált területen - kisebbségi létükre - számbeli többséget alkotnak. A viszonylag homogén anyanyelvi környezet, a közvetlen határmenti elhelyezkedés, a magyar nyelvű tömegkommunikáció hozzáférhetősége identitáserősítő elem. Hatásuk indokolja, hogy ugyanezen vizsgálat a nyelvhatár közelében, a szórványmagyarság körében a fentieknél sokkal kedvezőtlenebb színben tüntetné fel a megmaradás perspektíváját. A Kárpát-medence nemzetiségileg vegyes területein a többség és a kisebbség együttélésével szemben semmilyen más alternatíva nem helyezhető. Elérendő közös célunk, hogy a magyarság mint érték legyen jelen a felvidéki nemzettagjaink egyéni és csoporttudatában, s hogy a szlovák-magyar viszony mai, kiélezett jellegét a megbékélés váltsa föl. Mindannyiunk felelőssége - a politikusokon, a közvélemény-formálókon át a döntéseket jóváhagyó állampolgárokig -, hogy a mára anakronisztikusnak tűnő nemzetállamok erőszakos vagy burkolt eszközökkel zajló megvalósítása helyett az (a szó fizikai és szellemi értelmében vett) átjárható határokkal bíró közép-európai integráció valósulhasson meg.
