Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Dobrossy István: Határok - kapcsolatok (A szlovák-magyar lakosságcsere történetéhez)
gyarországi szlovák önként jelentkezik csehszlovákiai visszatelepülésre. 17 Az egyezmény VIII. cikkelye családtagokkal együtt 73 183 fő „nagy háborús bűnös"-t jelölt meg (1947— 1948 között ilyen címen végül is 231 főt telepítettek ki), az ún. „kis háborús bűnös"-ök száma „mindössze" 1927 fő volt. A kitelepítésre ítélt személyek száma - csak az egyezmény alapján - 106 398 fő volt. 18 Emögött még 200 000 fő egyoldalú áttelepítése is meghúzódott, de a párizsi békekonferencia ezt az elképzelést elutasította. A lakosságcsere ténylegesen 1949. június 21-én fejeződött be, a magyar-csehszlovák vegyesbizottság ezt kimondó határozatával. Az ekkori statisztikai adatok szerint 76 616 szlovákiai magyar hagyta el szülőföldjét, s 60 257 fő magyarországi szlovák költözött a közös államhatáron túlra. A magyarok 160 000 kh. ingatlant, a szlovákok 15 000 kh. ingatlant, a magyarok 15 700 házat, a szlovákok 4400 házat hagytak maguk után. 19 A különbség közöttük az volt, hogy a magyarokat háborús bűnösként kezelték, a szloválkok pedig többnyire propagandisztikus meggyőzés hatására mentek el. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság (CSÁB) 133 községben, 277 toborzógyűlésen, 266 előadást tartott. 790 000 darab újságot, 490 000 darab brosúrát és 540 000 darab röplapot hoztak át és használtak fel áttelepítési programjuk során. 20 Az áttelepítés lebonyolítására a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság (MÁK) 16 kirendeltséget állított fel. Az 1. számot kapta Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc székhellyel, de hasonló kirendeltségek működtek Nyíregyházán, Békéscsabán, Tótkomlóson, Kecskeméten, Gyöngyösön, Balassagyarmaton, Budapesten, Baján, Szekszárdon, Székesfehérváron, Komáromban, Győrben, Sopronban, Kaposváron és Pécsen. 21 A MÁK miskolci kormánybiztosságának felállítása előtt már 1945. május 12-én az ózdi főjegyző tömegesen érkező menekültekről tett jelentést. 22 A Kassán keresztül kiutasítottak pedig Abaúj-Torna vármegye különböző településein találtak otthonra, vagy csak időleges megállóra, pihenőhelyre. Abaúj járásaiban 1945 augusztusában már 1109 menekültet vettek nyilvántartásba. 23 Az érkezők részben a megyében telepedtek le, így pl. kisebb csoportjaik Ernődön és Tiszatarján ban. Más megyékbe több család indult tovább, így Békés megyébe 20 család, Esztergomba pedig 60 család vándorolt. 24 Miskolcra - az Elhurcoltak és Eltűntek ügyosztálya adatai alapján - 1945. szeptember-december között 220 fő érkezett. 25 Tehát a lakosságcsere hivatalos okmányainak aláírása előtt (1946. február 27.) már több ezer menekültet fogadott, helyezett el, vagy indított tovább a megyei közigazgatás. Az egyezmény aláírása után a folyamat felgyorsult, hiszen az mintegy feljogosította a csehszlovák kormányt, hogy a háborús bűnösnek bélyegzett családokat mielőbb áttelepíthesse, valójában elüldözhesse egykori szülőföldjéről. Az egyezmény aláírását követő két hónap elteltével Miskolcon már 1733 fő, Felvidékről áttelepített magyar tartózkodott. 26 A visszaemlékezések szerint az érkezők túlnyomó többsége tisztvi17 Szabó Károly: A csehszlovák-magyar lakosságcsere dióhéjban. Új Mindenes Gyűjtemény, 10. Pozsony, 1993. 102. 18 Szabói, m. 105. 19 Szabó i. m. 110. 20 Németh Zoltán: A csehszlovák-magyar lakosságcsere Nyíregyházán 45 év távlatából. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1994. 512. 21 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Levéltár. MÁK-Ny. 32. doboz. 22 B-A-Z. m.Lt. XXI. 112. 1945. évi iratok. 23 G. Jakó-Hőgye i. m. 8. 24 G. Jakó-Hőgye i. m. 10. 25 B-A-Z. m.Lt. XXI. 503/a. 136/1946. 26 B-A-Z. m.Lt. XXI. 12. 116/1946.
