Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Dobrossy István: Határok - kapcsolatok (A szlovák-magyar lakosságcsere történetéhez)

1. A szlovák-magyar gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok kutatásának egy gazdag forráscsoportjáról A miskolci kamara 1880-1949 között működött, s érdekeltségi területe az országhatár alakulásának megfelelően, azt követve változott. A 19. században a budapesti és a kassai kamarák közötti területet fedte le úgy, hogy az 1850-ben alakult kassai kamara területéből vált ki. 1880-1890 között Borsod, valamint Gömör és Kishont megyék járásainak területét felügyelte, majd 1891-től a budapesti kamara területéből is ide sorolták Heves megyét, illetve a megye 8 járását. 1920-1938 között a kassai kamara nem működött, így ennek a régiónak az irányítását, felügyeletét is Miskolc látta el. Ez Abaúj-Torna megyében 5 járást, s Zemplén megyében hasonlóan 5 járást jelentett. A miskolci kamarához 1920-1938 között két korábbi teljes megye, valamint 3 csonka megye 22 járása tartozott, s harmincnál több ipartestületben 17 000, közel hasonló számú kereskedelmi testületben 15 000 kézműves iparost és kereskedőt fogott össze. A részvénytársasági alapon működő üzemek, gyárak, bányák, egyéb vállalkozások száma meghaladta a félezret. Olyan nagyhatású és koordináló képességű szervezetről volt szó, amelyből mindössze 7 tevékenykedett Magyarországon. (Trianon előtt 19 kereskedelmi és iparkamarája volt az országnak.) 1939-1944 között újra változtak a kamara határai, részben módosultak a vele szemben támasztott elvárások is. Minden bizonnyal ez is oka volt annak, hogy ugyan még elvárták szakmai tevékenységüket a „békeszerződés előkészítése kérdésében", de ezt követően egy erőteljes visszafejlesztési, leépítési korszak átélésére kényszerítették őket, majd 1949-ben törvény mondta ki megszüntetésüket.

4 A kamarák, bár legáltalánosabb értelemben a kereskedelmi és az ipari tevékenység egészét fogták át, ügykörükbe nagyon sok olyan feladat is tartozott, ami ezen túlmutat. Működésük dokumentumai így a néprajztudomány 20. századi vizsgálódásainak, récens gyűjtéseinek egyfajta kontroll-anyagát képezhetik. A továbbiakban ebből a forráscsoportból emelek ki néhány példát, amely a 20. századi szlovák-magyar kapcsolatok alakulásának nemcsak politikai jellegű megközelíthetőségére utal. A politikai döntések következményei - főleg a lakosságcsere előkészítésében és lebonyolításában - elsősorban a megyei főispánok és alispánok irataiból tanulmányozható. Nagy mennyiségű információt szolgáltat a járási főjegyzők iratanyaga, vagy a városok polgármesteri hivatalainak, vagy a városi közgyűlések anyaga. A szlovák-magyar lakosságcsere legfontosabb dokumentumai mégis a Magyar és a Csehszlovák Áttelepítési Kormánybiztosságok (az ún. MÁK és CSÁB) regionális kirendeltségeinek anyagában lelhetők fel, illetve kutathatók. 4 A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 1884-1949 közötti iratanyagát a B.-A.-Z. Megyei Levéltár őrzi. Jelzete: IX. 201. Terjedelme 742 doboz, 40 kötet. Ezen belül jegyzőkönyvek 1884—1948 között, Törvényhatósági tagok választása 1934-ben, Elnöki iratok 1927-1949 között, Iktatott iratok 1880-1949 között, Kereskedők és iparosok nevei, összesítései, statisztikai adatai 1914-1949 között és Személyi ügyek 1882-1949 között. A teljes anyag a Miskolc monográfia munkálatait támogatandó, másrészt célul tűzve a Kamara történetének bemutatását, jelenleg feldolgozás alatt áll.