Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Csíki Tamás: A román és a magyar etnikumú parasztság történeti kutatásának néhány problémája a kapitalizmus korában
A ROMÁN ÉS A MAGYAR ETNIKUIVIÚ PARASZTSÁG TÖRTÉNETI KUTATÁSÁNAK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA A KAPITALIZMUS KORÁBAN CSÍKI TAMÁS Tanulmányomban a magyar és a román parasztság, konkrétan a Bihar megyei vegyes etnikumú területek településeinek dualizmus kori gazdaság- és társadalomtörténetét vizsgálva szeretnék néhány problémát felvetni. Olyan általános problémákat, amelyekkel a történészeknek kell szembenézniük, ha a vegyes etnikumú falvak parasztságának mindennapi életét vizsgálják. A fő kérdés voltaképp az - kissé sarkosan fogalmazva -, hogy a történettudománynak át kell-e engednie a néprajztudomány terrénumába a (tágan értelmezett) interetnikus kapcsolatok vizsgálatát, jelen esetben a vegyes etnikumú települések, az ott élő román és magyar parasztság mezőgazdasági termelésének (gazdálkodásának), a határhasználatnak, a termelési szerkezetnek, a jövedelemviszonyoknak stb. vizsgálatát, illetve összehasonlítását. Vagyis áll-e a történettudomány számára elegendő statisztikai, levéltári és egyéb írott forrás mindennek felderítésére. Tehát valóban lehetséges-e ezen források alapján olyan rész- és részletkutatások folytatása (aminek a szükségességét évtizedek óta hangsúlyozzák az agrár- és társadalomtörténészek), amelyek egyrészt alkalmasak lehetnek arra, hogy túllépve a mezőgazdasági termelés szélesebb összefüggéseire figyelő, a paraszti társadalmat nem elég differenciáltan kezelő és elsősorban a kibővülő statisztikai adatokra támaszkodó szintéziseken, az analízis útján, egyes települések vagy akár gazdaságok vizsgálatával próbálják a magyar mezőgazdaság tőkés korszakának s a paraszti társadalom fejlődésének, sajátosságainak részproblémáit is megoldani; másrészt - ezzel összefüggésben - alkalmasak arra is, hogy a történeti Magyarország (illetve a két világháború közötti Magyarország) nemzetiségeinek gazdasági-társadalmi fejlődéséről sokkal pontosabb, árnyaltabb képet nyújtsanak. Mert itt ugyancsak arról van szó, hogy a magyar történetírás már feltárta pl. a dualista kormányzatok nemzetiségpolitikáját vagy azt a konzervatív nemzetiségi-birtokpolitikai koncepciót, ami Beksics Gusztávtól Bartha Miklóson át Bethlen István nézetrendszerében is igen fontos szerepet játszott, s ami az 1909-es Darányi Ignác-féle birtokpolitikai törvénytervezetben is megfogalmazódott (igaz, mindennek realizálásából semmi sem valósult meg az első világháborúig), ugyanakkor e politika s nézetrendszerek gyökereinek, gazdasági-társadalmi alapjainak pontos feltárása nemigen történt meg. 1 (A nemzetiségi, pl. a román parasztság vizsgálatára is legfeljebb a korábban említett megközelítésmód volt jellemző.) Az említett - persze nem kevés kitartást igénylő - analitikus módszerrel tehát összekapcsolható az egyes régiók, kistájak, települések vagy akár egy-egy gazdaság mezőgazdasági termelésének vizsgálata vagy összehasonlítása (az eltérések Erdély vonatkozásában is rendkívül nagyok, tehát önmagában sem jogosulatlan e szemléletmód) azzal a kérdéssel, vajon a formálódó különbségekben vagy a fejlődés ütemében mutatkozó fáziseltolódásokban milyen konkrét szerepe van (egyáltalán van-e szerepe) az erdélyi társadalom etnikai megoszlásának, a magyar vagy a román parasztság egyes régiókban vagy településeken kialakuló túlsúlyának. A kérdés úgy is felvethető, hogy a különböző etni1 Általános áttekintést ad a kérdéskörről: Katus L. 1966. 149-216.
