Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Örsi Julianna: A magyarországi szlovákok családi viszonyai Pilisszentlászló adatai alapján

kel (9 házasság), az izbégiekkel (7 házasság) a pomáziakkal (6 házasság) és a szentendreiekkel (5 házasság) kötik. Szerepel még Kesztölc, Pilisszántó és Visegrád 2-2 közös házassággal. Pilis megyétől távolabbra alig jutnak ekkor még a szentlászlóiak. Az 1830-40-es években Nagyhanybányáról, Nagymarosról és Déghről jutott el egy-egy személy Pilisszentlászlóra. Ekkor egy morva és egy trencséni is jön a faluba. A településekről megállapíthatjuk, hogy Dömös magyar, Kesztölc, Szántó szlovák volt, a többi pedig vegyes lakosságú (szlovák, magyar, német, rác). ///. 1851-1900 A 19. század második felében hasonló számú házasságkötés volt (276), mint az előző időperiódusban. Mivel az anyakönyvvezetés ebben az időszakban pontosabbá vált, így árnyaltabb megfigyeléseket tehetünk. Külön tudjuk választani a házasulandók közül azt a réteget, aki nem helyben született, hanem valamilyen okból nőtlen vagy hajadon korában települt le a faluban és itt kötött később házasságot. E betelepülések elsősorban munkavállalás céljából történhettek. E fiatalok aránya 12,68% a házasulandók között. (Ezeket is - szülőhely szerint - exogám házasságot kötőknek tekintjük.) Ugyanilyen az aránya azoknak a fiataloknak, akik kimondottan a házasságkötésük révén kerültek kapcsolatba a pilisszentlászlóiakkal (ők a lakóhely szerinti exogám házasságot kötők). így ebben a fél évszázadban a házasságok 74,64%-a köttetődött két helybeli fiatal között (ők a tiszta endogámiát gyakorlók). Megállapíthatjuk tehát, hogy a falu népessége folyamatosan változik. Ha az évtizedeket külön-külön nézzük, azt látjuk, hogy a többi időszakhoz képest 1871-1880 között különösen megemelkedik a másutt született fiatal házasságkötők száma (39,06%). Ez egy beköltözési hullámot jelez. Az utolsó évtizedben azonban csökken az idegen fiatalok beköltözése. Az exogám házasságok is csökkennek. Ekkor már a tiszta endogámia 87,93%. A szülő- és lakóhely szerinti exogámia Pilisszentlászlón 1851-1900 között Ev A házasfél idegen A házasfél idegen szülőhelyű lakóhelyű 1851-1860 25% 9,62% 1861-1870 23,91% 8,7% 1871-1880 39,06% 17,19% 1881-1890 21,43% 14,29% 1891-1900 15,527c 12,07% Szembetűnő, hogy i 19. század második felében az exogám házasságot kötő férfiak jóval távolabbról érkezne k [Trencsén, Ar\'a, Túróc megyékből), mint korábban. De előfordul Nógrád, Nyitra, Zólyom, Hont és Zemplén megyében született is. Ezek mögött gazdasági okokkal magyarázható migráció állhat. Met ^vannak a korábbi Pest-Pilis-, Esztergom megyei falvakkal is a házassági kapcsolatok. Előfordul néhány somogyi, sőt bekési település neve is. Pilisszentlászló exogám házassági kapcsolatai 1851-1900 között I. Pilisszentkereszt Pest-Pilis megye 15 5,447c II. Izbég Pest-Pilis megye 10 3,627o III. Szentendre Pest-Pilis megye 6 2,177c IV. Pilismarót Pest-Pilis megye 4 1,457c Dömös Pest-Pilis megye 4 1,457c Csév Pest-Pilis megye 4 1,45%