Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Örsi Julianna: A magyarországi szlovákok családi viszonyai Pilisszentlászló adatai alapján
1779-1800 1801-1850 3 évvel 2 évvel 1 évvel nincs kor beírva 106 4 2 5,66% 0,94% 5 8 12 11 288 3,827c 6,94% A fiatalok házasodási kora közötti különbség elemzése is figyelemre méltó eredményre vezet. 1779-1800 között a vőlegények közel egyharmada mindössze 1-2 évvel volt idősebb a menyasszonyánál (30,19%), 3-5 évvel pedig egyötödük (19,81%). Ennél valamivel magasabb az érték a 6-10 éves korkülönbségnél (22,64%). Van azonban 11-20 éves korkülönbséggel kötött házasság is, sőt 31—40 éves korkülönbség is. Ezen esetek többségében minden bizonnyal a házasulandó férfi özvegyember. 16 Viszonylag kevés az egyenlő korúak között létrejött házasságkötés (3,78%). Meglepő azonban, hogy a házasságok 13,21%-ában a menyasszony az idősebb. A következő fél évszázadban az ilyen házasságok aránya - bár kis mértékben, de - nő (14,24%). Az egyenlő korúak aránya 1801-1850 között közel azonos értéket (3,47%) mutat, mint korábban. Az ifjú férj és feleség között a 19. század első felében nő a korkülönbség. A házasságok közel egyharmadában a férfiak 3-5 évvel idősebbek a nőknél. Hat évnél nagyobb a korkülönbség (a vőlegény az idősebb) a házasságok 23,61%-ában. A házasulandók életkorát és a korkülönbséget összevetve megállapíthatjuk, hogy a fiatalok házasodási kora (valószínűleg az első házasodások esetén) csökken. A korkülönbség növekedése viszont az újraházasodást jelzi számunkra. Figyelemre méltó jelenségnek tekintjük, hogy középkorú özvegyasszonyokat több esetben legények vesznek feleségül. Ennek lehet népesedési oka (a nő-férfi arány egyensúlyának a megbomlása) de lehet mögötte gazdasági ok is. A válasz megadásához még további vizsgálatokra van szükségünk. Területi exogámia — endogámia I. 1779-1800 A 21 év alatt 106 házasságot jegyeztek be a falu anyakönyvébe. Ebből mindössze két esetben tudjuk, hogy a vőlegény dömösi, illetve pomázi (2,1% exogámia). Három esetet még feltételesen ide sorolhatunk, mert a tanú szántai, marón és dömösi (2,83%). így feltételesen 95,07%-os endogámiát állapíthatunk meg, amely rendkívül magas szám egy ilyen kis település esetében. //. 1801-1850 A második periódusban 280 házasságot kötöttek a pilisszentlászlóiak. Ebből 87,14% a helybeliek közötti párválasztást - azaz endogám házasságot - jelenti. Csak 12,86% az exogám házasságok aránya (azaz 36 fiatal választ magának más faluból párt). Azonban megállapíthatjuk, hogy e fél évszázadon belül is egyre emelkedő tendenciát mutat az exogámia (1801-1810: 0%, 1811-1820: 4,35%, 1821-1830: 13,21%, 18311840: 16,13%, 1841-1850: 24,64%). 1820-ig mindössze egy dömösi és egy szentendrei fiatallal találkozunk a házasságkötők között. A legtöbb házasságot a pilisszentkeresztiek16 A családi állapot a férfiaknál nincs következetesen bejegyezve ezen időszakokban, így konkrét statisztikai adatot nem közölhetünk.
