Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Örsi Julianna: A magyarországi szlovákok családi viszonyai Pilisszentlászló adatai alapján
A születések száma, családnagyság Kimutatás a pilisszentlászlói születésekről Év Összes 1 évre eső Halva Törvénytelen Ikerszülés születések születési születések születések száma % száma átlag száma % száma % 1774-1800 492 19,68 7 8 1,63 1785-1800 343 5 1,46 1801-1850 1203 24,06 9 32 2,66 11 0,91 1851-1900 1438 28,76 118 8,21 24 1,67 1895-1900 174 3 1,72 1901-1950 1699 33,98 37 2,18 60 3,53 16 0,94 1951-1971 166 8,3 2 1,2 3 1,81 1 0,6 Táblázatunk jól mutatja a születések számának emelkedését a 19-20. században. E század második felében viszont rohamosan csökken a szülési kedv. Az évi születési átlagok 20, 24, 29, 34-ről lecsökken 8-ra. 15 A halva születettek száma igen magas a 20. század első felében (a születések 2,18%-a). A házasságon kívül születettek aránya pedig magas a 19. század második felében (8,21%). Ezen belül is különösen magas 1880-1889 között (14,58%). A bejegyzésekből arra következtethetünk, hogy a férfi rendszerint elvette a teherbe ejtett nőt és az apaságot elismerte. Az így született első gyermek is törvényesítve lett. A családrekonstrukciós vizsgálat jelenlegi állása szerint (az eddig összeállított családfák: Csernyik, Dankovics, Franyó, Potlacskó, Vanyák) a nők 9-11 gyermeket szültek a 19. században. Kivételnek számított, aki 15-16 gyermeknek adott életet. Például Dankovics Mihály (sz.: 1832) és Kocskovszky Katalin (sz.: 1835) 1856-ban kötöttek házasságot és 1858-tól 1881-ig született 16 gyermekük. Ebből csak 4 volt leány. Tíz azonban csecsemő- vagy kisgyermekkorban meghalt. Csernyik András háromszor kötött házasságot és 1852 és 1892 között összesen 14 gyermeket nemzett. Ebből 7 kisgyermek 3 éves kora előtt halt meg. Franyó János (sz.: 1883) és Dankovics Mária (sz. 1887) házasságából (házasságkötésük éve: 1905) 9 gyermek született (5 leány és 4 fiú) 1907 és 1931 között. Közülük 5 házasságkötéséről tudunk. Amíg Franyó József (sz.: 1869) és Hornyák Rozália (sz.: 1873) házasságából 10 gyermek született, addig a következő generáció már valószínűleg némi születésszabályozást alkalmazott. József és Rudolf fia 5-5, Géza 4 gyermeknek lett az apja az 1930-as években. Az 1950-es években az újabb generáció már leggyakrabban csak 2 gyermeknek adott életet egy családban. A múlt században a gyerekeknek több mint a fele meghalt. A szülések 0,6-1,7%-a ikerszülés volt. Ezen csecsemők még életképtelenebbnek bizonyultak. A következő családokban fordult elő ikerszülés 1779-1800: Petko, Lampar, Matucha, Franyó, Kocskovszki, Hornyák, Kollár, Holba; 1801-1850: Kosznovszki, Rezsnyak, Petko, Ambrus, Pintér, Hornyák, Franyó, Dankovics; 1901-1950: Franyó, Hornyák, Hupek, Balog, Elsik, 15 Ezen értékek értelmezésénél megjegyezzük, hogy esetleg a 18. században az anyakönyvezés még lehet pontatlan. Például a halva születettek, kereszteletlenek nevei esetleg nem mindig kerültek beírásra. A 20. század második felében viszont a más településen levő szülőotthonban történő szülések bejegyzésének hiányával kell számolnunk.
