Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Keszeg Vilmos: A román mitológia hatása a mezőségi magyar hiedelemrendszerre

A zömében református magyarság az ortodox román környezetben átvette a keresztvetés, a szentelmények mágikus célzattal történő használatát. A jeles napok szokáskörébe román eredetű elemek (ételek, cselekvések, román kolindák) épülnek be. A magyarság körében hagyománytalan jeles napok kerülnek megünneplésre (március 1., „román húsvét"). Kölcsönzött elemekkel különösen telített a mantika, a földművelés és állattenyésztés mágiája. A románság számára március 1. tavaszünnep. Ilyenkor a férfiak a nőket, a felnőttek a gyerekeket márciuskával, korábban a színek mágikus erejét aktivizáló, újabban állat- és virágmotívumot alkalmazó amulettet ajándékoznak, amit az illető március folyamán ruhájára akasztva visel. Ma egyre gyakoribb ilyen amulettek használata magyar környezetben is. A jósló eljárások egyik része szintén román eredetű. Eredetileg a románok gyakorolták Sánziene (Szent Iván)-napon a haláljóslást. Sánziene virágból kalácsot (virágfüzért) fontak, a háztetőre dobták. Akié leesik, az abban az évben, vagy hamarosan meghal. Gyakran tűnnek fel román elemek a mágiában. A harapós kutyát egy bodoni asszony román ráolvasással szelídídi meg: Foarfeci íntre dinti, Coada íntre picioare.

3 Szintén Bodonban újév napján ráolvasnak a tyúkokra: Oati, oati, sä sä umple sacul, Cä daca nu, vä tai capul.

4 Ugyanitt a kenyér bevetésekor mondják: Sä creascä cît cuptoriu, Sä mänce si bägätoriu.

5 Több mezőségi faluban hasonló módon űzik el a bolhákat. Kedden, március első keddjén reggel egy csipetnyi port szórtak a harmadik/kilencedik szomszéd udvarára, ezt mondva: Marti ín casä Purecii se duc de acasä, In a noua casä/la altä casä.

6 Vegyes lakosságú vidéken a magyar ajkú lakosság részt vesz a románok rítusaiban. Néhány évtizeddel ezelőtt az újévköszöntő turkäval (kecske) a román fiatalok magyar családokhoz is bekopogtak. Napjainkban a kolindáló, uraló (kántáló, jókívánságot mondó) fiatalok szintén felkeresik magyar szomszédaikat is. Illetve, a csoportok gyakran vegyesen szerveződnek, vagy magyar fiatalok is román kolindával házalnak. Magyarpalatkán a juhok tavaszi kihajtásakor a pásztor zöld lombokba öltözött, päpärudä-nak. A bő tejhozam érdekében a juhosgazdák vízzel locsolták, mikor a kapujuk előtt ment el. Több faluban későig fennmaradt a hegybekiáltás szokása, amelybe magyar fiatalok is implikálódtak. „Ki kellett hogy menjenek egy hegyre. A vénleányok. Kiátatták, azt mondták, hogy M-as märita.

7 A fiúk kiátatták: M-aç însura.

8 A vénlegények állattak a 3 Ollót (dugni) a foga közé, / Farkát (húzza) a lába közé. 4 Tojjatok, tojjatok, hogy teljen meg a zsák, / Mert ha nem, levágom a fejeteket. 5 Nőjön akkorára, mint a kemence, / Hogy ehessek a bevető is. 6 Kedden a házban / A bolhák elmennek a háztól / A kilencedik házba/más házhoz. 7 Férjhez mennék. 8 Megnősülnék.