Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Faragó József: A nemzeti jelleg megközelítése a népköltészetben (A magyar és román népballadák példája)

lehet majd tájékozódni, mint a nemzetközi népmesekatalógusban. Előzetes Ariadnéfonalként álljon itt Ortutay Gyula kis eligazítása Az „európai" népballada kérdéséhez (1953) című tanulmányából: „...nagy vonalakban három nagy réteget különböztetnek meg az európai ballada témáiban. S ebben a három témakörben osztozik egész Európa bal ladaköltészete, akár a szláv népekéről, az északi, az angol-skót vagy az újlatin (francia, spanyol, portugál, román, olasz) balladákról, a német vagy a magyar balladákról van szó. Az első réteget a mitológiai (vagy mesei, hiedelemszerű) témák jelentik, s ilyen énekek valóban a bilinák közt éppúgy akadnak, mint a délszláv vagy a norvég, skót balladák közt. A másik réteg: a történeti epikus témák, s ezek körében külön összefüggő csoportnak tekinthetjük a kelet-európai népeknek a törökkel való küzdelmeikre vonatkozó balladáikat, epikus énekeiket. Ez a csoport a bolgár, a román, a délszláv s a magyar balladák közt egyaránt meglelhető, meglelhető az ukrán és orosz anyagban is. A harmadik csoport a legáltalánosabb, legváltozatosabb anyagú: az egyéni, családi tragédiákat és komédiákat eldaloló epikus ének."

2> A fentiekből természetesen nem következik, hogy mindenik népnek ne lennének olyan balladái is, amelyek másutt ismeretlenek, ezek azonban túlnyomórészt olyan helyi eseményeket megörökítő, helyi érdekű újabb alkotások, amelyeknek sem művészi fajsúlyuk, sem történelmi idejük nem volt összeurópai szintre emelkedni. Ha pedig vannak mert bizonyára vannak - olyan nagy múltú és nagy jelentőségű nemzeti balladák, amelyek megmaradtak egy-egy népnél vagy a népek kisebb csoportjánál, úgy bizonnyal sajátos történelmi, vallási, erkölcsi, néplélektani vagy hasonló okok gátolhatták általánosabb elterjedésüket. Egy már érintett példára hivatkozva, a törökellenes küzdelmektől mentes Nyugat- és Észak-Európában nyilvánvalóan e téma balladái sem születhettek vagy honosodhattak meg - viszont egy európai népballadakatalógus bizonnyal igazolni fogja, hogy e téma motívumai nyugaton és északon az ottani történeti és társadalmi körülményeket tükröző folklórban szintén felbukkannak. 1984-ben a Domokos Sámuel-emlékkönyvben, Magyar-román balladapárhuzamok címmel próbáltam - mai ismereteink szintjén - felsorakoztatni mindazokat a balladatémákat, amelyek közös javai a magyar meg a román folklórnak. Számuk harminc felé közeledik, és három csoportra osztható: egy részük olyan régi és általános európai örökség, amely a magyar meg a román folklóron kívül más népek folklórjában is honos; más részük közvetlen magyar-román kölcsönhatás eredménye, ilyen például a román folklórból a magyarba átkerült Miorita, vagyis a bárányka balladája; végül harmadik részük szintén rokon, de a két folklórban egymástól függetlenül, hasonló élethelyzetekben született, mint például a cséplőgépbe esett leány vagy egy-egy nagy tűzvész balladája.

26 A magyar meg a román bal ladaköltészetnek nyilvánvalóan nemcsak egymással közös témái, hanem mindeniknek külön-külön a többi európai népével közös balladatémái is vannak. Aki bele akar pillantani a balladatémák e labirintusába, az lapozza fel Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa (1976) című kétkötetes szintézisét, valamint Adrian Fochi két kötetét: Coordonate sud-est europene ale baladei populäre românesti (1975) és Paralele folclorice. Coordonatele culturii carpatice (1984). Mindeme tanulságok alapján lemondva a tematikai összehasonlításról, a magyar meg a román népballadák nemzeti jellegét úgy igyekszem körvonalazni, hogy két nagy hírű, kétségtelenül jellemző és reprezentatív táji verzióját hasonlítom össze, itt is hangsúlyozva azonban, hogy sajátságaik minden magyar, illetőleg minden román balladára nem 25 Ortutay Gyula: Az „európai" ballada kérdéséhez - A nép művészete, 205. 26 Faragó József: Magyar-román balladapárhuzamok - Magyar-román filológiai tanulmányok. Szerk.: Nagy Béla. Bp. 1984. 293-316.