Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Székely András Bertalan: Venczel József és a magyar-román társadalomtudományi kapcsolatok

tudományos és közéletben ez volt az egyetlen intézményi forma, amely ezzel a tevékenységgel foglalkozott, s így ésszerűnek tűnt a faluszeminárium titkárának, Venczel Józsefnek az a javaslata, hogy az egész Erdélyt átfogó falumunka egységes szervezetévé kellene növeszteni ezt a szervezeti keretet. Csak sajnálhatjuk, hogy a belső széthúzás és a külső idegenkedés miatt ez a jól indult kezdeményezés nem nőhette ki magát, a szervezők szándékának megfelelően, olyan fórummá, amely az egybehangolt Gusti-kutatások mintájára koordinálhatta volna az egész falumunkát. A faluszeminárium feladatkörét ki szerették volna bővíteni, más nemzetiségű fiatal kutatókkal megteremtett kapcsolatok ápolójává akarták formálni, de az e felé tett lépések bizonytalanok voltak. (A román és szász ifjúság képviselőinek az előadásai 1932-ben - a lap híradása szerint - technikai okok miatt elmaradtak.)"

5 A hasonló szakmai érdeklődés és szociális tartalom természetszerűleg összehozta a kor román s magyar társadalomkutatóit - az egymásra figyelést megismerés, kapcsolatfelvétel, kölcsönhatások követték. E folyamatban Venczel kovász szerepet töltött be. Felismeri, hogy a Gusti-iskola elképzelései az erdélyi magyarság önmegismerő törekvéseivel összhangban állnak, így behatóan tanulmányozza a monografikus szociológiát. 1935-ben közzéteszi A falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom című tanulmányát,

6 amely módszertanilag a gustiánus társadalomkutatás első számottevő ismertetése nyelvterületünkön. Venczel ekkor már az Erdélyi Fiatalok belső harcaitól eltávolodván a Hitel c. folyóirat szerkesztője. A szóban forgó írás számba veszi, szintetizálja a kor föllelhető teljes magyar, továbbá releváns német és angolszász szakirodalmát, a falukutatás fejlődési szakaszait, képviselőit. Dimitrie Gusti röviddel azelőtt megjelent summás értekezése alapján

7 bemutatja a monografikus szociológia rendszerét, majd a bukaresti műhely egy évtizedes történetét. Saját visszaemlékezése szerint dolgozatának újdonsága abban rejlett, „hogy pontosan nyomon követte az ismertetett tudományos rendszer gondolatmenetét, s talán érdekessége volt, hogy a főbb tételeket párhuzamba állította Ortutay Gyulának a strukturálisfunkcionális falukutatásról éppen akkor közreadott átfogó elemzésével. Gyakorlati vonatkozásban, a 'teendők' számbavételekor, szóba került - mint kiindulási alap - annak megállapítása, hogy a szakirányú képzés lehetősége megvan Gusti professzor szociológiai, etikai és politikai szemináriumában, s ezzel a lehetőséggel élni is lehet, ha nemcsak lelkesedés van, hanem céltudatos értelmiségnevelés érvényesül."

8 Venczel József tanulmánya kivételes visszhangra lel román részről. Traian Herseni Gusti szakfolyóiratának első számában reflektál rá, kiemelvén és támogatván, hogy a szerző szorgalmazza magyar fiatalok részvételét a bukaresti szociológiai szeminárumban.

9 A Sociologia romaneasca következő füzete már részletes, elismerő analízisét adja az elmúlt évek erdélyi magyar falukutató eredményeinek.

10 Octavian Neamtu szerint Venczel látásmódját meghatározzák „az erdélyi magyarság sajátos politi5 Balázs i. m. 177. 6 Megjelent: Erdélyi Múzeum 1935. 219-248. p., valamint önállóan az Erdélyi Tudományos Füzetek 78. darabjaként. 7 Gusti, Dimitrie: Sociologie monograficä, stiinta a realitätii sociale (Monografikus szociológia, a társadalmi valóság tudománya): Sociologia militans, íntroducerea ín sociologia politicä. Bukarest, 1935. I. 42-92. Magyarul részben: A szociológiai monográfia i. m. 81-94. 8 Venczel József: Dimitrie Gusti és az erdélyi magyar falukutatók. Az önismeret útján. Bukarest, 1980. 138. 9 Herseni, Traian: Miscarea sociologies ín 1935 (Szociológiai mozgalom 1935-ben). Sociologia romaneasca 1936. 1.61. 10 Neamtu, Octavian: Drumul spre sate al tineretului maghiar din Ardeal (Az erdélyi magyar fiatalság útja a falu felé). Sociologiai romaneasca 1936. 2.