Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)
Izsák Lajos: Zsedényi Béla a magyar parlamentben
Kormányt. ,fl Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökévé Zsedényi Bélát választották. Zsedényi Béla a miskolci jogakadémia tanára szinte a város "szabaddá" válásának pillanatától részt vett annak politikai életében. 1944. december 16-án a Polgári Demokrata Párt tagjaként a miskolci Nemzeti Bizottság alelnökévé választották, majd másnap - a jelöléseket tudomásul véve - a MNFF egyik képviselőjeként került az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek sorába. A megválasztott képviselők december 19-én érkeztek Debrecenbe, ahol Teleki Géza gróf vezetésével már talpra állt a PDP, és Zsedényi rögtön bekapcsolódott annak munkájába. A politikus ugyan az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökévé történt megválasztása után formálisan mindig pártonkívülinek tüntette fel magát, és a "hiteles" jegyzőkönyvekben is így szerepelt, valójában nem szakított a PDP-vei, sőt 1945 tavaszán még nemzetgyűlési elnöki funkcióját is felhasználta a párt országos megszervezésére. 1945. január végén, amikor először Budapestre látogatott, ő tájékoztatta a PDP fővárosi szervezőit - Supka Gézát és Szent-Iványi Sándort - arról, hogy a párt a koalíció tagjaként részt vesz a politikai életben, sőt a megbeszélés alkalmával egy hivatalos igazolást is adott, amely szerint a "Polgári Demokrata Pártot is megilletik mindazok a jogok, amelyekkel a másik négy (a Magyar Kommunista Párt, a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt)... rendelkezik." 2 Zsedényi 1945 tavaszán támogatta a párt hivatalos elismerését a Budapesti Nemzeti Bizottságnál is. A miskolci jogakadémia professzora csaknem véletlenül, pontosabban szólva meglehetősen sajátos körülmények között emelkedett az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöki székébe, s ezzel elindult magasivelésű karrierje, ami azután hamarosan hanyatlani kezdett, és 1947 végén kerékbetört. A nemzetgyűlés első ülésén, 1944. december 21-én vihar keletkezett az elnökválasztás kérdésénél. A napirend előadója, a szociáldemokrata Takács Ferenc ugyanis Szentpéteri Kun 1 Bibó István: A magyar demokrácia mérlege. Válogatott tanulmányok. II. kötet 1945-1949. Budapest, 1986. 137-138.1. 2 Paál Jób-Radó Antal: A debreceni feltámadás. Budapest, 1947. 207. és köv. oldalak. Lásd még: Izsák Lajos: Polgári ellenzéki pártok Magyarországon 19441949. Budapest, 1983. 15-18.1.
