Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Ruszoly József: Zsedényi Béla a miskolci közéletben

Kiváló tisztelettel: Dr. Zsedényi Béla th.biz.tag"

78 Az iratra már július 10-én rájegyezte a főjegyző: Az intézkedés megtörtént. Mintha nem is az országgyűlési képviselőválasztói összeírásoknak és maguknak a választásoknak a felügyeletét ellátó központi választmány egy oszlopos tagja, a jogakadémia közjogász professzora távozott volna, aki két cikluson át (1933-1935, 1936-1938) töltötte be e fontos - általában még nem kutatott - testületi tisztséget.

79 Végül is nem önként távozott, hiszen a tagok sorából kihagyták, póttagságot vállalni pedig egy addig tevékeny jogtanárnak több mint kínos lett volna. Egyébként e testületre, miként az igazolóválasztmányra is hamarosan kényes teendők vártak: a zsidótörvények azon rendelkezéseinek keresztülvitele, hogy a rendelkezések által zsidónak minősített személyek választójogot nem élvezhetnek, törvényhatósági bizottsági tagok nem maradhatnak. Az igazoló választmány 1939. szeptember 5-én törölte a törvényhatósági bizottság zsidónak minősített tagjait, az egyik tudósítás szerint 25-öt, a másik szerint 30-at. Vita bontakozott ki Láng Lajos személyét illetően, akit 1919-ben ellenforradalmi cselekménye miatt a Vörös Hadsereg forradalmi törvényszéke három évi kényszermunkára ítélt, valamint Kürc Jakab örökös tag, Kellner Miklós tiszti főügyész és Hegedűs Béla árvaszéki ülnök tagságáról. Zsedényi Béla a határozat foífuggesztését javasolta, Fekete Bertalan polgármester viszont kitartott a törlés azonnali keresztülvitele mellett. "Dr. Zsedényi Béla - szólt a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap tudósítása - fenntartja álláspontját, mert a törvényt magyarázhatja és a maga felfogása szerint alkalmazhatja a választmány. A bizottsági tagság (tisztviselőknél) nem személyeknek, hanem állást viselőknek jár." Bródy Sándor is csatlakozott Zsedényihez, Polgm. 1938:1893. Uo. 1936:9411.; Th.biz. 1932:286., 1935:155.