Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Ruszoly József: Zsedényi Béla a miskolci közéletben

kormányok s nem is a kormányzó pártok hosszú életre kötött biztosítása az a fundamentum, amelyen a nemzet jobb jövője épül, hanem sokkal inkább az a hit és az a bizalom, amelyet a mindenkori parlamenti többség s ezzel a többséggel kormányzó kormány a nemzet egyetemében élvez. Ezt a hitet és ezt a bizalmat azonban csak a titkos választójog s az igazságosságra és becsületességre alapozott választójogi törvény teremtheti meg. Ezért előfeltételei ezek a nemzeti élet regenerálódásának, a nemzeti erők összefogásának és a jobb jövőnek. " Az 1932. január eleji (7-ei?) pártközi értekezleten minden párt támogatta Zsedényi indítványát, s a polgármestert bízták meg a felirat előkészítésével.

27 A kisgyűlés február 3-án immáron az ő "bővebb" javaslatát tárgyalta meg, s ezt terjesztette a másnapi közgyűlés elé. Zsedényi ekkor visszavonta saját indítványát. Föltételezte ugyanis, hogy a polgármester a pártközi értekezleten azért állt elő új javaslattal, mert előterjesztésében a titkos választást azzal indokolta, hogy "becsületes, igazságos reformot kíván". Elismerte, hogy az új javaslat a peticionálási jog reformját is követeli. Ezt igen, a választókerületek számának takarékossági okokból való csökkentését viszont nem fogadta el. 13. Mikszáth Kálmán főispán 1932. április 7-ei jelentése szerint Zsedényi több akkori, baloldali hangvételű röpiratba írt (1932, Farsang), sőt részt vett terjesztésükben is. Kár, hogy sem ezek, sem a többiek (Hamvazás, Nagyböjt, Sajtószabadság) ma már nem lelhetők fel. A röpiratok ügye az április 28-ai közgyűlést is foglalkoztatta. Itt Zsedényi kifogásolta, hogy "ez idő szerint" nem adnak engedélyt csak kormánypárti lapok megindítására. Elmondta, hogy két miskolci újságíró röpiratokat adott ki, amelyek terjesztésére a harmadik esetben a polgármester már nem adott engedélyt, amit ő a sajtószabadság sérelmének tekintett. A röpiratok hangnemét erősnek tartotta ugyan, ám úgy vélte, hogy "a miskolci közéleti tényezők és funkcionáriusok túlzottan érzékenyek a kritikával szemben". Reisinger Ferenc kérdésére a polgármester úgy vélte, hogy diszkrecionális jogára alapított A titkos választójogot sürgető indítvány a törvényhatósági pártok előtt. (Uo. 1932. jan. 8.)