Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Boleratzky Lóránd: Zsedényi Béla egyháztörténeti, egyházjogi munkássága

álláspontra helyezkedett, hogy minden ott marad, ahol van - éles ellentétben áll az alapítók akaratával. Zsedényi fejtegetéseinek folytatásaként tegyünk rövid kitérőt, és kísérjük figyelemmel az ősi kollégium jogakadémiájának további sorsát. A vesztes világháború legszebb virágzásában érte az eperjesi tanintézetet. Ennek igazolására elég csak arra rámutatni, hogy ekkor már tíz tanszéken folyik az oktatás, és olyan nagynevű tudósok találhatók a tanárok között, mint Horváth Ödön, Mikler Károly, Raffay Ferenc, Ereky István, Réz Mihály, Flórián Károly, Obetkó Dezső, Moór Gyula, Maiéter István, a teológián pedig Mayer Endre, Csengey Gusztáv és Szlávik Mátyás. Mikler Károly hervadhatatlan érdeme, hogy 1919 februárjában a jogakadémia Miskolcra tud áttelepülni. Válságos évek köszöntenek az intézményre, már-már fennmaradása is veszélyeztetve van az állami támogatás elmaradása és a létszámkorlátozások miatt. A jogakadémiák elsorvasztására irányuló törekvések ellensúlyozására Bruckner Győző dékán hatalmas akcióba kezd, bel- és külföldi tudósokat, egyházi vezetőket és politikusokat, köztük Hindenburg elnököt és Sőderblom uppsalai érseket is mozgósítja, akik hathatós erkölcsi támogatásban részesítik az intézményt. A Miskolc városával kötött 1924. évi szerződés, amelynek értelmében a város három tanszék fenntartási költségeit vállalta magára az oktatási helyiségek biztosításán felül, a jogakadémia anyagi bázisát biztos alapokra helyezte. Kulturális téren is jelentős tényezőjévé válik az iskola a város szellemi életének. Nemcsak a Miskolci Jogászélet szolgálja 18 éven keresztül a jogtudományt, hanem számos más kiadványsorozat is: a szemináriumi periodikák, a Tudományos Értekezések Tára, a Jogászélet Könyvtára és az Egyházjogi Szeminárium kiadványai felkeltik a tudományos körök érdeklődését. Amikor Zsedényi Béla 1925-ben Maiéter örökébe lép a közjogi-, nemzetközi jogi- és politikai tanszéken, a jogakadémia tudományos tevékenysége ugrásszerűen továbbfejlődik. Az országban elsőként indít el sajtótudományi szemináriumot, később maga is bekapcsolódik az újságírásba.