Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Stipta István: Zsedényi Béla alkotmányjogi nézetei

szerepvállalásának, politikai, törvényhozási, közigazgatási mozgásterének meghatározása. Az 1925. február 16-án jogakadémiai nyilvános rendkívüli tanárrá kinevezett Zsedényi Béla e kérdéseket nem kerülhette, nem is kerülte meg. A Maiéter István lemondása folytán megürült közjogi-politikai tanszék elnyerése után sorra jelentek meg alkotmányjogi tárgyú, jogelméleti indíttatású tanulmányai. Rövid idő alatt tekintélyes irodalmi munkásságát igazolva 1928-ban Pécsett egyetemi magántanári habilitációt szerzett. A két világháború közötti időszak minden lényeges közjogi kérdésében állást foglalt. A Berzeviczy-emlékkönyvbe írt első tudományos műve

1 a legitimitás fogalmát elemzi, és nemzetmentő szerepét hangsúlyozza. Szólt a törvényhozás átszervezésének indokoltságáról, a felsőház szerepének erősítéséről, a választójog kiszélesítésének elkerülhetetlenségéről. Még ebben az évben a korabeli szakirodalom legalaposabb tanulmányát jelentette meg a felsőházi reformról.

2 E munkájában érződik leghatározottabban a jogfolytonosságot hangsúlyozó álláspontja. Nézete szerint a főrendiház 1918. november 18-án nem szűnt meg, csupán berekesztette üléseit. Az 1920. évi I. tc. alapján magát a magyar állami szuverenitás törvényes képviselőjének nyilvánító nemzetgyűlés nem rendelkezett megfelelő felhatalmazással az alkotmányunkat érintő kérdések végleges rendezéséhez. Állami alapéletünk egyik legfontosabb szerve, a felsőház ezért Zsedényi Béla szerint csak ideiglenes jelleggel, az alkotmányjogi provizórium idejére alakítható át. A felsőházi tagsági jogcímekkel kapcsolatban visszhangot keltett a Habsburg-házról kifejtett álláspontja is. Szerinte az 192l-es trónfosztási törvényt a nagykövetek párizsi tanácsának kívánságára, a kisantant jóindulatának megnyerése végett fogadta el a nemzetgyűlés. "Jogszerű és méltányos tehát - írta -, hogy a Habsburg-ház ősi alapokon nyugvó kiváltsága a felsőházban is kidomborodva maradjon mindaddig, amíg a provizórium a teljes alkotmányos élethez elvezet." 1 Az alkotmányjogi reformok politikai problémái. In: Emlékkönyv Berzeviczy Albert írói működésének félszázados évfordulója ünnepére. Pécs, 1925. 429-479. 1. 2 Felsőházi javaslat. Miskolci Jogászélet. 1925. I. évf. 4. szám 3-6. 1. E kérdéskörről szól még: A felsőház új jogköre. Miskolc, 1938. című tanulmánya.