Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Izsák Lajos: Zsedényi Béla a magyar parlamentben

képviselőinek a politikai életből való eltávolítása, s ezzel együtt a demokrácia, a parlamentarizmus és a többpártrendszer felszámolása. A Magyar Függetlenségi Párt ellen közvetlenül a választások után politikai-adminisztratív, majd október elejétől jogi síkon is megindította a harcot az MKP.

33 (Pfeifferék még az új kormány megalakulása előtt hozták az ország közvéleményének tudomására, hogy "Mi - ha úgy fordul egyedül is - őrzői leszünk a magyar nép ezeréves vágyainak, ragaszkodunk a polgári életforma gondolatához és gyakorlásához, az egy és örök, jelző nélküli demokrácia tisztes elveihez, a jogegyenlőséghez, a többségi elvhez, a kisebbségi jogok tiszteletben tartásához... A legélesebben visszautasítjuk azt a pártsovinizmustól fűtött, felháborító elméletet, hogy aki a hatalom pártjaira szavazott az demokrata, aki pedig ránk, az ellenzékre adta a voksát, az fasiszta."

34 Az MFP próbálkozásai azonban nem vezethettek eredményre.) 1947. szeptember közepétől kezdve - rövid időn belül - az ÁVO nyomozói több mint 9000 jegyzőkönyvet vettek fel arról, hogy a Pfeiffer-párt ajánlásgyűjtői részéről "hamisítások történtek". Ezek a "jegyzőkönyvek" szolgálták az alapot arra, hogy a kommunista párt kezdeményezésére a koalíció tagjai, valamint a Magyar Radikális Párt október elején petícióval támadta meg az MFP mandátumait. A petíció benyújtásával nagyjából egyidőben az MKP felhívására és ösztönzésére országszerte tiltakozó gyűlések zajlottak le a Pfeiffer-párt betiltása érdekében. Az MFP azonban nem adta fel ellenzéki magatartását, sőt még a korábbiaknál is keményebben kiállt az oppozíció mellett. így a párt vezérszónoka, Moór Gyula a kormányprogram feletti vitában ahol helytelenítette a hároméves terv beindítását, a bankok állami kezelésbe vételének kitűzött célját... stb. - "tökéletes és teljes bizalmatlanságot" jelentett be Dinnyés Lajos miniszterelnök és kormánya iránt. A párt képviselői ellene szavaztak a munkásbíráskodásról szóló törvényjavaslat sürgősségi indítványának, majd elutasították az uzsorabírósági különtanácsokról szóló törvényjavaslatot, s nem fogadták 33 A Magyar Függeüenségi Párt felszámolásának történetére részletesen lásd: Izsák Lajos: Polgári pártok és programjaik Magyarországon 1944-1956. Budapest, 1994. 117-125. 1. 34 Ellenzék, 1947. szeptember 20.